Zsiga Marcell 1979-ben született Miskolcon, ahol a helyi katolikus iskolában érettségizett, majd Szegeden szerzett jogász diplomát. Politikai karrierje meglehetősen gyorsan ívelt felfelé. 2005-ben a Fidelitas alelnöke lett, 2006-ban pedig a miskolci közgyűlés tagja, majd 2010-ben már parlamenti képviselőnek választották, helyben pedig a Fidesz győzelmének köszönhetően nemcsak mezei önkormányzati képviselő, hanem alpolgármester is lett.
Egy ismerőse szerint Zsiga Marcell jószerencséje elsősorban annak tudható be, hogy kiváló kapcsolatot ápol Szijjártó Péterrel, korábbi Fidelitas-elnökkel. Szerinte ennek köszönhette azt is, hogy a miskolci Fidesznek a 2010-es választásokat megelőző központi átszervezését túlélte. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy a választási sikereket követően az ifjú politikus egyfajta „metamorfózison” ment keresztül. „Az volt a mondás, hogy ezt a győzelmet maguknak köszönhetik, nem a pártlogónak, pedig mindenki tudta, hogy ha egy tehenet indítottak volna el a Fidesz színeiben, az is nyert volna” – magyarázta. Az ismerős úgy érzékelte egyébként, hogy később, amikor 2011 tavaszán a kettős költségtérítés miatt „elővették” (a parlamenttől és a polgármesteri hivataltól is felvette a juttatást, törvénytelenül), mintha magába szállt volna, „újra ember lett”. „Sajnos ez nem tartott sokáig. Nem tudom, hogy a párttársai győzték-e meg, vagy ő saját magát, mindenesetre ezután újból magas lóról kezdett beszélni, azt sugározva, hogy nem kell ilyen csip-csup ügyekkel foglalkozni, hiszen kétharmadunk van, fiatalok vagyunk, keressük inkább a pénzt” – idézte fel személyes tapasztalatait interjúalanyunk.
A harminckettő esztendős hon- és városatya persze nemcsak keresi, hanem találja is a pénzt. Bruttó parlamenti tiszteletdíja közel 500 ezer forint havonta, amely mellé választókerületi pótlékként 445 ezret kap, lakhatási támogatásként pedig 115 ezret. Miskolc alpolgármestereként havi 555 ezer forintot keres, melyhez 111 ezer forintos költségtérítés is jár. Mindez összesen több, mint 1,7 millió forint havonta.
„Ekkora, vagyis évi 20 millió forintos fizetést a legmagasabb szintű cégvezetők, a vezérigazgatók, illetve vezérigazgató-helyettesek kapnak a versenyszférában, de azok is inkább 10 milliárd forintos forgalom felett” – mondta el érdeklődésünkre Pintér Zsolt fejvadász és karriertanácsadó. Hozzátette: a versenyszférában ritka az, hogy valaki 32 évesen ilyen magasságokba emelkedjen, ehhez mindenképpen valami egyedi képesség szükségeltetik. Ilyen fiatalon egy menedzseri fizetés általában 700-800 ezer forint, de a maximum egymillió. A szakértő kiemelte: a kiválasztásnál a képzettség mellett hangsúlyosan esik latba a tapasztalat és a gyakorlat, tehát azt is nézik, hogy az adott jelentkező az adott területen már bizonyított-e.
Érdemes megnézni, hogy a piaci szempontból nézve kissé „túlárazott” Zsiga Marcell milyen szakmai-vezetői gyakorlattal rendelkezik. Életrajzában a munkahely rovatnál annyi szerepel, hogy „a miskolci Nagyboldogasszony plébánia képviselő-testületének tagja”. Megkerestük a plébániát azzal a kérdéssel, hogy pontosan mit dolgozik náluk Zsiga Marcell. „Ez nem dolgozást jelent, a képviselő-testület az egyházmegye tanácsa, amely egy évben olyan hatszor ülésezik, de a képviselő úr ritkán tud itt lenni parlamenti elfoglaltságai miatt” – mondta érdeklődésünkre egy hölgy a vonal túlsó végén, biztosítva bennünket arról, hogy a vasárnapi miséken viszont mindig részt vesz a nagy tisztességbe jutott politikus, aki egyébként – jegyezte meg –egyházi szolgálataiért nem kap tiszteletdíjat.
„Pont az a baj, azért tud ilyen hülyeségeket mondani, hogy 47 ezer forintból meg lehet élni, mert soha nem dolgozott. A képviselői munka igazából csak reprezentálás, hiszen komplett osztályok dolgoznak a keze alá. Soha nem jött ki a burokból, hasonlóan a korosztályához tartozó párttársaihoz, akiknél a másfél milliós karóra számít státuszszimbólumnak” – világította meg a téma zuschlagi magaslatait az ismerőse. (Mint ismert, a rekordfiatalon országgyűlési képviselővé lett, most börtönbüntetését töltő MSZP-s politikus a HírTv felvételei szerint annak idején arról faggatta képviselőtársát, hogy „te is sofőrrel jöttél már?”) És ha már az autóknál tartunk: saját Wolksvagen Passatját a képviselő csak „kampányautónak” nevezi, szolgálati autójával pedig múlt év végén egy mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyen állt meg Miskolcon, közfelháborodást váltva ki.
A politikai karrierből nemcsak Zsiga Marcell, hanem – úgy tűnik – egész családja profitál. Miskolci ellenzéki képviselők nem mulasztják el felróni neki, hogy megválasztása után édesapja, Zsiga Gábor hirtelen a városi távhőcég, a Mihő Kft. felügyelőbizottságának elnöki székében találta magát, testvérét, Zsiga Zoltánt pedig a szintén városi tulajdonban lévő Miskolci Sportcsarnok alkalmazta. Sőt, azóta már a jelentős önkormányzati támogatást élvező NB I-es miskolci női kosárlabdacsapat pályaedzője lett.
Javára legyen mondva, Zsiga Marcell nem csak a családtagok felé érzékeny szociálisan: kertész állást ajánlott a miskolci éhségmenet egyik szervezőjének, Tóth Imre egykori olvasztárnak. A jó szándék azonban ismét botrányba fordult: kiderült, hogy az alpolgármester ígéretével ellentétben nincs ilyen betöltetlen állás a városban.
Úgy tűnik, a Fidesznek is egyre kényelmetlenebb a „47 ezres” politikus ügye. Nem véletlen, hogy a napokban újabb alpolgármestert választottak Miskolcon, aki Zsiga Marcell több feladatkörét is átvette.
Saját észből
A megyei közgyŐlések parlamenti képviselként is tevékenyked elnökei 1,5 millió forintnál is többet keresnek – annak ellenére, hogy az intézményeik államosítása nyomán a megyék költségvetése a korábbi 1-2 százalékára csökkent, és legfbb feladatuk a hivatal fenntartása, vagyis a bérek kifizetése maradt. Egyelre azonban csak arról érkeznek hírek, hogy a megyei elnökök megtartják eddigi fizetésüket. Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei közgyŐlés fideszes elnöke az Indexnek azt nyilatkozta, hogy központilag nem írták el, hogy csökkenteni kellene a megyei közgyŐlési elnökök bérét. Mindezt azzal indokolta, hogy az államosítások ellenére nem lett kevesebb munkája az elnököknek. Korábban ugyanis egy apparátus segítette ket, most azonban a képvisel-testületnek leginkább a saját eszére kell hagyatkoznia.
2012. 03. 02. (XVI/09)
