Az adatfelvétel időpontjában a Fidesz és a kormány támogatottsága a csúcson volt, a választók többsége elégedett volt a közállapotokkal. Az általános elégedetlenség és az intézményellenesség azóta a közvélemény-kutatások szerint ismét visszabillent a korábbi magas szintre. Ebből két következtetést vonhatunk le: egyfelől Magyarországon extrém nagy kilengéseket mutat a politikai intézményekbe vetett bizalom, s ez önmagában is veszélyforrás, mivel kedvezhet a hirtelen hangulatállapotokat meglovagoló szélsőséges politikai erőknek. Másfelől pedig: kormányzása kezdetén a Fidesznek kiváló lehetősége lett volna a hazai közvélemény mérséklésére és a demokratikus attitűdök megszilárdítására, valódi konszolidációra – ezt a lehetőséget azonban eljátszotta.
Az utóbbi évtizedben több szempontból is érdekes „kiegyenlítődést” tapasztalhatunk a szélsőjobboldali eszmék iránti igény terén. A 2003-ban még legkevésbé szélsőséges Közép-Magyarország „felzárkózott” Kelet-Magyarországhoz, mindkét országrészben 12 százalékos a társadalom szélsőjobboldali ideológiákra és politikai üzenetekre fogékony részének aránya (Nyugat-Magyarországon jóval alacsonyabb, mindössze 7 százalékos). Ezen csoport aránya jelentősen nőtt a nagyvárosokban, ugyanakkor csökkent a falvakban.
A szélsőjobboldali eszmék iránti igény a Jobbik szavazótáborában a legerősebb (csaknem 30 százalék), a Fidesz és az MSZP szavazótáborában ennél lényegesen alacsonyabb (10, illetve 5 százalék). A Jobbik szavazói között a legmagasabb az előítéletesség, a rendszerellenesség és a pesszimizmus. A jobboldali értékorientáció azonban a Fidesz szavazói körében a legmagasabb. A szocialisták táborában az előítéletesség feltűnően magas, nem marad el jelentősen a Jobbik szavazóiétól (és magasabb, mint a Fidesz táborában).
A válaszadók közül a Jobbik-szimpatizánsok 64 százaléka fogalmazott meg szélsőségesen kirekesztő és idegenellenes nézeteket. Szavazóikat más csoportokkal összehasonlítva látható, hogy a zsidók és a cigányok elutasítottsága Vona Gáborék táborában jóval magasabb, mint más pártok szavazótáborában. Talán nem meglepő, hogy a romák iránt tapasztalható a legerőteljesebb elutasítás, de az arabok és az afrikaiak iránt sem sokkal nagyobb a bizalom. A Jobbik retorikájában rendszeresen megjelenő antiszemitizmus ellenére a zsidók kevésbé elutasítottak köreikben, a kínaiak pedig még náluk is elfogadottabbak.
2012. 03. 02. (XVI/09)
