A „mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt téeszesek, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója” miatt nem tudta megvalósítani vidékpolitikáját, és emiatt mondott le posztjáról januárban Ángyán József, derül ki a greenfo.hu-n hétfőn megjelent levélből, melyet Ángyán írt az őt támogató zöldszervezeteknek. A politikus azt is tudatta, hiába kért személyes meghallgatást a miniszterelnöktől, Orbán Viktor nem adott rá módot.
Az ismerői által lánglelkűként jellemzett gödöllői agrárprofesszor Ángyán 2005-ben tűnt fel a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) által szervezett tüntetéseken, állítólag Orbán Viktor is ez idő tájt kedvelte meg. 2006-ban és 2010-ben is a MAGOSZ listájáról jutott be a parlamentbe. Információink szerint Orbán Viktor második kormányában Jakab István MAGOSZ-elnöknek ígérte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetését, ám a „szolnoki gyors” – így nevezik a Fideszhez közel álló egyik gazdasági kört – megakadályozta ezt, így lett Fazekas Sándor a miniszter. Ugyanakkor – mint a lemondott államtitkárt jól ismerő, neve mellőzését kérő forrásunk elmondta – Ángyán az őt jelölő szervezet háta mögött megállapodott a miniszterelnökkel az államtitkári posztról, működése során pedig kiszorította a szervezet szakértőit az államtitkárságról. Mindennek azért van jelentősége, mert a MAGOSZ egy sor tanulmányt készített a mezőgazdaság és a vidék talpra állítása érdekében, ám – információink szerint – Ángyán nem vette figyelembe ezeket. Egy, a lemondott államtitkárt közelről ismerő forrásunk szerint Ángyán a teljes feladatkörnek csak egy töredékét érintő lokális gazdasági rendszerekkel – például az Egy porta, egy koca programmal, illetve a „szimbiózisban a természettel” típusú projektekkel – foglalkozott. Márpedig a magyar mezőgazdaság és a vidék egyik fő problémája az, hogy bár hivatalosan legfeljebb háromszáz hektár föld lehet egy tulajdonban, a valóságban strómanokon keresztül több ezer hektáros birtokok vannak bizonyos jobboldali családok, illetve elvétve a szocialistákhoz köthető üzletemberek kezében. Tény, hogy a jól gépesített nagybirtokok extraprofitot termelnek tulajdonosaik számára, ugyanakkor a termelésből kiszorított vidéki tömegek életszínvonala fokozatosan romlik. (Ezt bizonyítja Békés megye helyzete: az ország legjobb termőterületének tartott tájon egyre több a szegény ember.) Ráadásul az államnak azért is feladata lenne beleszólni a vidékpolitikába, mert a folyamatosan gazdagodó nagybirtokosok miatt munkanélkülivé váló réteget az adófizetők pénzéből kell és lehet támogatni. A mára kialakult helyzetet alapvetően megváltoztatni nem lehet, ám kisebb finomításokkal is jelentős eredményeket lehetne elérni. A Hetek forrásai szerint Ángyán egyik fő feladata pluszpénzek bevonása lett volna az ágazatba, illetve a megegyezés az említett nagybirtokos réteggel. Úgy tudjuk, hogy ez utóbbira az államtitkárt fentebb említett habitusa sem teszi alkalmassá: kompromisszumokra kevéssé képes, hirtelen haragú emberként nem tudott érdemi megegyezésre jutni az általa „nagybirtokos zöldbárók koalíciójaként” jellemzett csoporttal. (Akik persze nem csak mezőgazdaságból lettek milliárdosok: többségük más szektorokban – bank, média, szállodaipar – gazdagodott meg, majd a haszon egy részét földbe fektette.) És, tette hozzá informátorunk, Ángyán pluszpénzeket sem hozott az ágazatba.
Az államtitkár utóda Budai Gyula lesz, aki nemcsak elszámoltatási kormánybiztos, hanem a MAGOSZ szövetségi igazgatója is. Ismerői szerint Budai amellett, hogy szeret szerepelni, engedi dolgozni háttércsapatát, a szociális bolthálózat kialakításával pedig bizonyította, hogy kész tenni a vidék érdekében.
2012. 03. 02. (XVI/09)
