Két titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva tudakolta a közelmúltban Vadai Ágnes DK-s képviselő Orbán Viktortól, hogy együttműködött-e a kommunista titkosszolgálatokkal, illetve ő volt-e a „Győri Gábor" fedőnevű hálózati személy, azaz ügynök. A miniszterelnök válaszul nyilvánosságra hozott több vele és a feleségével kapcsolatban készült állambiztonsági jelentést, és kifejtette: ő és rendszerváltó társai a diktatúra lebontásáért küzdöttek. A Vadai által hivatkozott 1989-es dokumentumra azonban konkrétan nem reflektált Orbán, ezért a Hetek Varga László történész, levéltáros segítségét kérte az irat tartalmának értelmezéséhez.
Az 1989. június 23-án készült, szigorúan titkos minősítésű, „Értesítés" című irat címzettje a Belügymisztérium (BM) III/III-as csoportfőnökségének 2. osztálya. A feladó a BM Adatfeldolgozó és Tájékoztatási Csoportfőnökség ÁB Operatív Nyilvántartó Osztálya (nyilvántartó). Ez utóbbi arról értesíti a címzettet, hogy a BM III/IV osztálya operatív célból prioráltatta a „Győri Gábor" fedőnevű hálózati személy kapcsolatát, aki az 1963. május 31-én Székesfehérváron született Orbán Viktor.
Az egyoldalas jelentésen két csoportfőnökség jele is olvasható: a III/III a belső elhárítás volt, ami a belső ellenzék megfigyelésével foglalkozott. A III/IV a katonai elhárítást jelölte. A dokumentumból kiderül, hogy a belső elhárítás együttműködött a katonai elhárítással is: ez azért fontos, mert az ügynökvédő álláspont egyik érve a mai napig úgy szól, hogy miközben a III/III leleplezése indokolt volt, hiszen a diktatúra ellenségeinek minősített magyar állampolgárokat figyelt meg, a többi csoportfőnökség viszont az „állambiztonsági szakma" részeként működött, és semmi közük nem volt a III/III-hoz. A cikkünk tárgyát képező dokumentum is azt bizonyítja, hogy ez az érv tarthatatlan.
2012. 04. 20. (XVI/16)
