Orbán Viktor brüsszeli tárgyalását megelőzően sebtiben nyilvánosságra hozott úgynevezett konvergenciaterv 2012-re 155 milliárdos költségvetési egyenlegjavítást ígér, javarészt az állam bevételeit növelve. Jövőre pedig – a végrehajtás hatékonyságának függvényében – 550-650 milliárd közötti csomagra lehet számítani. Róna Péter közgazdász évi 130 milliárdra tette, míg az Aegon Alapkezelő számítása évi 150 milliárd forintra azt a kamatfelárat, ami az IMF-szerződés hiányából fakadt volna. A pénzpiacon ugyanis 8-9 százalékos hozamon lehetett értékesíteni a magyar állampapírokat, míg az IMF-hitel kamatait 3-4 százalékra teszik, és egy ilyen szerződés értelemszerűen lenyomhatja a hozamvárakozásokat.
Egy amerikai alapkezelő, a Franklin Templeton az utóbbi időszakban a magas hozam miatt alaposan bevásárolt a magyar papírokból: azért szeretik a magyar kötvényeket – indokolta az alap vezetője –, mert mindenki más utálja őket és jól lehet keresni rajtuk. A külföldiek kezében lévő 4264 milliárd forintnyi állampapír-állomány 25 százalékát a Templeton birtokolja. A kiugróan magas hozam tavaly december óta jellemezte az állampapír-aukciókat, ha az IMF-tárgyalások hírére csökken ez, akkor veszteségként természetesen nem lehet az évi 150 milliárddal számolni, csak időarányos részével.
A kormányzati szereplők elsősorban a nemzetközi szervezeteknek az államháztartás hiányára vonatkozó szigorával (nem engedték a 3 százalék feletti deficitet) magyarázzák, hogy miért szükséges a második Széll Kálmán-terv. Az igazság inkább az, hogy Matolcsyék mindezt elkerülhették volna, ha az előbbieket, azaz a kamatveszteséget és a közgazdászok által a kezdetektől vitatott egykulcsos adó okozta mintegy 500 milliárdos adóbevétel-kiesést önmaguk nem okozzák. Így azt a tüzet kell eloltaniuk, amit maguk gyújtottak.
A tervből egyértelműen látható, hogy a kormány elsősorban arra törekedett, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által összeállított menüből kiválasztotta a bevezetni kívánt intézkedéseket, hogy azok többsége lehetőleg 100 százalékban bevezethető legyen. Talán azért is, mert érzik, hogy sem Brüsszelben, sem a pénzpiacokon már nem fogadnak el olyan ötleteket, amelyek végrehajtása kétséges vagy nehezen igazolható számításokat tartalmaz. A terv gerincét a telefonadó és a tranzakciós illeték jelenti, melyekből két év alatt minimum 212, maximum 310 milliárd forintnyi bevétellel számolnak.
A másik könnyen betartatható intézkedés a gyógyszertámogatások további csökkentése, idén 10 milliárd forintos, jövőre további 30 milliárd forintos lesz a „vágás”. A Policy Agenda (PA) intézet szerint ez is végrehajthatónak látszik, ugyanakkor kevésbé valószínű, hogy a társadalom ne megszorításként értékelné ezeket a lépéseket.
Az elektronikus útdíj bevezetéséből 75 milliárd forintos többletbevételre számítanak, ami már kétségeket vet fel. A bevétel nagyságát ugyanis negatívan befolyásolhatják a felmerülő technikai buktatók és menedzselési problémák. Az e-útdíj beszedésére többféle modell is létezik Európában, így például Csehországban és Szlovákiában is működik ilyen szisztéma. A cseheknél egy, az ezzel a szakterülettel foglalkozó nemzetközi cég, északi szomszédunknál viszont egy politikához közeli vállalat végezte a rendszer kialakítását. Az államhoz eljutó bevételek viszont mintegy 50 százalékkal voltak magasabbak Csehországban, mint Szlovákiában. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen rendszert építenek ki, mekkora útszakaszra (csak a sztrádákra, vagy főutakra is, netán az összes útra) terjesztik ki a díjfizetést és mekkora lesz a fizetendő összeg.
Magyarországon már az MSZP–SZDSZ-kormány idején is léteztek tervek az e-útdíj bevezetésére, de az akkor még jelentős vidéki bázissal rendelkező szocialista önkormányzati lobbi (mivel a vidékieket érinti az intézkedés inkább hátrányosan) a bevezetését képes volt megakadályozni. Kóka János, gazdasági miniszter volt az SZDSZ részéről ebben a legradikálisabb, mintegy 6000 kilométerre tette volna fizetőssé az úthasználatot.
Úgy tudjuk, hogy Fellegi Tamás még fejlesztési miniszterként elkészítette az e-útdíj bevezetésével kapcsolatos koncepciót, de a Matolcsy György gazdasági miniszterrel való szakmai nézeteltérés miatt Orbán Viktor ez idáig jegelte a kérdést. (Matolcsy a befolyó pénzt a kincstárban, Fellegi az út- és közlekedésfejlesztésben látta volna szívesen.) Bár a kormányzat jelenleg a teherforgalomra terjesztené ki az e-útdíjat, nyilvánvalóan később ez a rendszer a magánszemélyekre is vonatkozna.
A PA intézet szerint a konvergenciaprogramban leírtak alapján az idei évi kiigazító csomagból 100-120 milliárd forint látszik biztosan végrehajthatónak, míg 2013-ban az 567 milliárd forintos programból 330-360 milliárd forint van megalapozva a tervezett intézkedésekkel.
Fbb lépések:
• Bevezetik a telefonadót, ami percenként és SMS-enként 2 forint lesz.
•ŰJöv évtl számol a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékkel.
•ŰBevezetésre kerül egy új, egységes biztosítási adó.
•Ű2013-ban további 40 milliárd forintnyi gyógyszerkassza-lefaragás jön, ami miatt emelkednek a betegek által fizetend térítési díjak.
• 2013 közepétl jön az e-útdíj, a fvárosban pedig dugódíjra készülhetnek, 10 milliárddal csökkentik a BKV állami támogatását.
2012. 04. 27. (XVI/17)
