Arra a hírre, hogy zöld lámpát kapott a magyar hitelkérelem ügye, megerősödött a forint, sőt, még a legnagyobb magyar bank részvénye is látványosan erősödött. Orbán Viktor rövid elnöki vizitje után pénzügyi elemzők arról számoltak be, hogy a magyar miniszterelnök „úri becsületszavát” adta Barrosónak, hogy a lényeges vitás ügyekben a magyar kormány a brüsszeli kéréseknek helyt ad, így elhárulnak az akadályok a pénzügyi tárgyalások elől.
Többek között a magyar jegybanktörvény is a nemzetközi szervezetek elvárásainak megfelelően módosul.
A kormányzati kommunikáció sikerként értékelte a fejleményt, miközben az Európai Bizottság (EB) munkájára rálátó forrásunk arra hívta fel a figyelmet, bármilyen kedvezőtlen esemény hírére a tárgyalások felfüggesztésre kerülnek, a magyar politikai elittel kapcsolatos
bizalmatlanság fennmaradt. Mondhatni, szoros pártfogói felügyelet alatt állunk. Amit jelez, hogy a jegybanktörvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárást csak abban az esetben zárják le, ha a megfelelő jogszabály-változtatások végrehajtásra is kerülnek, azaz ha azokat a Magyar Országgyűlés meg is szavazza.
Az EB szóvivője szerint a magyar hatóságok garanciát adtak a jegybankra vonatkozó jogszabály teljes megváltoztatására úgy, hogy az garantálja a jegybank függetlenségét. Ezen túl a magyar hatóságok készen állnak arra, hogy foglalkozzanak a Velencei Bizottság által felvetett, bírói reformot érintő öt fő kérdéssel. (Az a sajtótájékoztatón nem derült ki, hogy ez az öt pont az ATV által nyilvánosságra hozott „non paper” üzenet megállapításait tartalmazza-e, de vélhetően igen.) Két ügyről, az adatvédelmi biztos és a bírók nyugdíjkorhatárának a kérdéséről az Európai Bíróság dönt.
A politikai döntés után most a következő lépés szakértői szinten egyeztetni a tárgyalás menetrendjét, ezt követően lehet az IMF–EU elővigyázatossági hitelkeretről szóló tárgyalások kezdési időpontjáról beszélni.
„AŰkompromisszumraŰtörekvŰerkŰsikere”
Fellegi Tamás miniszter, IMF-fôtárgyaló sajtóirodája az alábbi válaszokat adta a kérdéseinkre:
José Manuel Barrosóval való egyeztetést követően Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A hónapok óta tartó huzavonát követően mi hozta a fordulatot? Magyarország engedett vagy Brüsszelben értették meg a magyar érveket?
–ŰA jelents fordulat a felek között hónapok óta tartó tárgyalássorozat eredménye. A kormány nagyon messzirl és nagyon sok irányból indult november-decemberben, ezért bonyolult és idigényes tárgyalásokat kellett politikai és szakérti szinten lebonyolítania. Az elmúlt hetekben a kötelezettségszegési eljárások felgyorsulásával párhuzamosan felgyorsultak az események is. Múlt hétfn Brüsszelben Fellegi Tamás ftárgyaló miniszter igen eredményes informális megbeszélést folytatott Ollie Rehn bizottsági alelnökkel, európai pénzügyi biztossal, amely közelebb hozta az álláspontokat a vitás kérdésekben. Emellett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes tárgyalásai a Velencei Bizottság képviselivel, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium szívós munkája a kötelezettségszegési és pénzügypolitikai ügyekben is új alapokat teremtettek ahhoz, hogy elháruljanak az akadályok a hivatalos tárgyalások megkezdése ell.
Jelent-e politikai presztízsveszteséget, hogy a jegybanktörvény, illetve az igazságszolgáltatási reform ügyében a magyar kormánynak jelentős változásokat kell végrehajtania az eredeti koncepciójához képest?
–ŰMa az Európai Bizottság, pontosabban a biztosok kollégiuma nemcsak a tárgyalások megkezdésérl döntött, hanem arról is határozott, hogy lezárja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást. Mindkét döntés a kompromisszumra törekv erk sikere, amelynek nyertese nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió és a piac is.
A jegybanktörvényen végrehajtott változtatások a minden fél számára elfogadható, ésszerŐ kompromisszumokon alapuló megegyezés jegyében születtek. A kormány mindvégig mindent elkövetett azért, hogy a hitelkérelmi tárgyalásokat akadályozó vitás kérdéseket, így e két kérdést is nemzeti érdekeink mentén rendezze, és olyan megoldás szülessen, amely nem sérti Magyarország szuverenitását, nem alkalmaz ketts mércét, és összhangban van a kormány politikájával. (Munkatársunktól)
2012. 04. 27. (XVI/17)
