A Kopp Mária által életre hívott Népesedési Kerekasztal javaslatait tartalmazó „stratégiai vitaanyaghoz” a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várja a hozzászólásokat e-mailen. A dokumentumot jegyző Családbarát Magyarországért Munkacsoport tagjai ismeretlen szakemberek, de a gazdasági minisztérium szerepe sem teljesen világos a hazai népesedésügy előremozdításában. „Eddig a pénzügyi tárcák mindig a családpolitika anyagi hátteréért feleltek, nem pedig a javaslatokért. Most káosz van ilyen értelemben, mert dúlnak a hatásköri viták a kormányon belül, ami nem nagyon használ az ügynek.
Ez egy belső kormányzati interregnum volt, a Réthelyi ment, a Balog jött, és a kettő között bevágott Matolcsy, aki láthatólag ezt a területet is szeretné megkaparintani. Nagy munka nincs a koncepcióban, az biztos” – mondta el kérdésünkre egy névtelenséget kérő szakember, hozzátéve, hogy a családpolitika papíron egyértelműen a Balog Zoltán vezette Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) hatásköre, de kérdés, hogy a két tárcavezető miként pozicionálja majd magát a kérdésben, hiszen a NEFMI is dolgozik egy hasonló programon.
Lapunk által megkérdezett szakértők nem akarták kommentálni a vitaanyagot, mondván: az nem áll másból, mint egy statisztikai adatokból összerakott helyzetképből, valamint a Népesedési Kerekasztal meglehetősen általános javaslataiból. „Vannak benne elírások, de lényegében objektív képet kapunk” – mondja forrásunk, aki szerint kidolgozott programot csak év végére ígért a szaktárca.
A vitaanyagból megtudható, hogy a magyar társadalom még mindig fontosnak tartja a gyerekvállalást, ugyanakkor a népesség öregszik és fogy, mégpedig a csökkenő születésszám és a minőségi elvándorlás miatt. Hazánk népessége 1981 óta 737 ezer fővel csökkent, most 9981865-en vagyunk. Európában nálunk a legnagyobb a különbség a fiatalok által tervezett gyerekek átlagos száma (2,4) és a realizált gyerekszám között: a termékenységi rátánk (1,3) a legalacsonyabbak között van. Ha így megy tovább, 2050-re a lakosság 30 százléka 65 év feletti lesz.
A csökkenő gyerekvállalás egyik fő oka a halogatás: a huszonévesek körében folyamatosan csökken a gyerekvállalási kedv, a 30–34 éveseknél az eddigi növekedést stagnálás váltotta fel, a 35–39 éveseknél pedig nő. Az NGM dokumentumírói szerint a születésszám növelésének kulcsa a családok munkaerő-piaci helyzetének javítása. Leszögezik
továbbá, hogy „biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség, hiszen az elmaradt gyerekvállalás legfontosabb oka a bizonytalanság”. Statisztikákkal is igazolják, hogy munkanélküliség tekintetében hátul kullogunk Európában, miközben a fejlett világ azon országaiban a legmagasabb a születésszám, ahol a nők és férfiak foglalkoztatottsága a legnagyobb.
A javaslattengerben sok egyéb mellett szó esik a munka és család összehangolásának feltételeiről, a gyes igénybe vételének rugalmassá tételéről, az autóvásárlásra is kiterjedő szocpolról, a kollégiumi családelhelyezésről, a családi pótlék felajánlhatóságáról, a gyermekellátó rendszerről, a nyugdíjrendszer átalakításáról. Ám az, hogy a Népesedési Kerekasztal ötleteiből a tárca mit és hogyan akar megvalósítani, nem derül ki.
„A népesedésügyet, ha valóban kormányzati prioritás lenne, figyelembe kellene venni a törvényhozás minden területén, ehhez képest nem érvényesül a rendszerszemlélet, egymás hatását kioltó intézkedések sora születik” – mutat rá Pongrácz Tiborné demográfus. Szerinte elég csak a munka törvénykönyvére gondolni, amelyben szerepelnek ugyan részmunkaidős újítások vagy munkáltatói kedvezmények, ugyanakkor elfogadtak egy olyan jogszabályt is, amelynek alapján a gyermeke betegsége miatt betegállományba kerülő anya is elbocsátható.
„Az eddigi védettségek feloldása teljesen kioltja a pozitív intézkedések hatását” – mondja a demográfus. A jogalkotási dömpingből fakadó hektikus légkör egészen biztosan nem kedvez a gyermekvállalásnak, miközben a családbarát értékrend viszonylag hamar devalválódhat. Szerinte a jelenlegi helyzetben egy baby boom realitása gyakorlatilag a nullával egyenlő.
Mindegyik szakember ártalmasnak tartja, hogy ideológiai kérdést csinálnak a népesedéspolitikából is. Nálunk a pénzhiány és a szavazóbázisok következtében kurzusfüggő, hogy egy kormány mire áldoz: szociálpolitikára vagy családpolitikára. Egyik oldalról van a konzervatív családpolitika, amely a középosztály erősítésére teszi a hangsúlyt, elsődleges eszköze a családi adókedvezmény, méghozzá azzal az indokkal, hogy a középrétegek befizetéseiből tartják el a társadalom rászorulóit.
2012. 05. 25. (XVI/21)
