hetilap

262 igen szavazattal szerdán megválasztották Áder Jánost Magyarország köztársasági elnökévé. Megválasztásával az egykori Bibó Szakkollégium legendás „politizálós generációja" csúcsra ért, hisz a jelentősebb közjogi méltóságok közül hármat, a miniszterelnökit, a házelnökit és immáron az államfőit is egykori „szakkoleszos" tölt be. Bár nem közjogi méltóság, de a befolyása alapján Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét is e körhöz számítva rendkívüli sikersztorinak tűnhet e kollégium, e generáció története. Ilyen azonban újra nem történhet meg, mert a '90-es évek elején az utánuk jövő korosztály a Bibó Szakkollégiumban deklarálta, hogy távol tartják magukat a pártpolitikától.

A szakkollégiumi rendszert a '80-as években hozták létre, ezek közül kiemelkedett az 1983-ban alapított, a Ménesi úti hangulatos Madzsar-villában működő Bibó Kollégium, ami akkor a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium nevet viselte. Ez az intézmény lett a Fidesz bölcsője. Az átlagos párt­alapító - viccesen szólva, az átlagos közjogi méltóság - kisvárosi, döntően első generációs értelmiségi családból származik. Ebbe a körbe illeszkedik Áder János is, aki - mint korábbi életrajzában írtuk - egy kisfaluban született, de Csornán nőtt fel, majd Győrött járt gimnáziumba. Érdekes, hogy a Fidesz vezérkarában - az újonnan jöttekkel, Lázár Jánossal, Rogán Antallal és Szijjártó Péterrel együtt is - egyedül csak Pokorni Zoltán számít echte budapestinek.)

Az ellenzékből a szocialisták és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független politikusok nem vettek részt a szavazáson, bár az LMP képviselői jelen voltak, de nem vették fel a szavazólapokat. A Jobbik politikusai nemmel voksoltak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek