hetilap

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 30. és 31. között megtartott nyári rendes ülésén a püspök atyák arra a következtetésre jutottak, hogy „továbbra is sok a nyitott kérdés” a köznevelés finanszírozásának, a kötelezően bevezetendő erkölcs- és hittanoktatásnak, valamint a szociális intézmények helyzetének területein. Ezért aztán levélben fordultak az illetékes állami hatóságokhoz, hogy a kormányátalakítások ne szolgálhassanak további ürügyül az aktuális átutalások elmaradására, illetve bárminémű változáshoz az újragombolt Vatikáni Konkordátum biztosítsa a sorvezetőt.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek szerint azért volt nehéz számukra az iskolák átvételének mérlegelése, mert a kormány még mindig nem tette nyilvánvalóvá, hogy szándékában áll-e kidolgozni az oktatási intézmények finanszírozásának áttekinthető rendszerét. Ráadásul az átvett iskolák nem kerülhetnek egyházi tulajdonba, és a használati jog ingyenességére sincs garancia. Ami pedig a nem katolikus felekezetek lehetőségeit illeti a folyamatban, a bíboros „finanszírozott áttérítési akcióról” értekezett nyilatkozatában.
A kormányhivatalok és az egyházi sajtóosztályok egyelőre hallgatnak arról, hogy jelen tanévben szám szerint hány iskola vándorolt önkormányzati fenntartásból felekezetibe, de a folyamatot belülről figyelők hozzávetőlegesen száz körülire taksálják a nagyságrendet. Ennek csaknem felét a baptisták realizálták, őket követik a sorban a katolikusok és a protestáns nagyegyházak. A Hit Gyülekezetének összesen három intézmény vonatkozásában szavaztak bizalmat a képviselőtestületek. Ennek ellenére az újnyilas Jobbik és a helyi Fidesz-erők hecckampánya a pünkösdi-karizmatikus közösséget emelte be az országos médiába.
A téma talán legfontosabb kérdése, hogy mi lesz azokkal a tanulókkal, akik szeptembertől egyházi fenntartású iskolába járnak? Ahogyan a vonatkozó jogszabályok egyike sem garantálja az átvett oktatási intézmények vezetésének és tantestületének elmozdíthatatlanságát, úgy továbbra sem kötelező a hitoktatás sokszínűségének biztosítása. Gyakorlatilag az adott egyház önkorlátozásán múlik, milyen mértékben telepszik rá a gyerekek lelkére, hiszen mind a tanárok, mind a diákok esetében „sajátos hitéleti és vallási szabályokat” lehet alkalmazni – állította lapunknak egy névtelenséget kérő oktatáspolitikai szakértő, akinek alkalma volt több egyház közoktatási megállapodástervezetébe betekinteni. Mint mondja, a tavalyi iskolaátadási hullám tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy ritka kivételtől eltekintve mindenhol az adott felekezet hitgyakorlata vált kötelezővé az intézmény alkalmazottai és használói számára. E tekintetben üdítő kivételt képez a Hit Gyülekezete, amely nagy nyilvánosság előtt vállalta, hogy senkire sem kényszeríti hitelveit az általa fenntartott intézményekben, és valamennyi törvényesen elismert felekezethez tartozó gyerek igényeinek megfelelő hitoktatásban részesülhet.
2013. január 1-jétől – a folyamatosan sorvadó magán- és alapítványi mezőt leszámítva – csak állami és egyházi iskolák léteznek majd hazánkban. Egy nem nyilvános kormányzati direktíva a teljes iskolahálózaton belül nagyjából 20 százalékban maximálná a felekezeti fenntartású oktatási intézmények arányát. Itt azonban még egyáltalán nem tartunk. Az idei átadási hullám megsaccolható léptéke alighanem a tavalyi tren­deket követi, vagyis körülbelül újabb 20 ezer nebulót érint. A közhiedelemmel ellentétben az állam ugyanannyi (!) pénzzel tervezi finanszírozni mind az állami, mind az egyházi iskolák diákjait (idén az egyházi kiegészítő normatíva fejenként 230 ezer forint volt). Mivel ebből a tehervállalásból az önkormányzatok – legalábbis egyelőre – kiesnek, és az idei költségvetésben nem látunk erre a célra elkülönített összeget,
a 2012. szeptembertől decem­berig terjedő időszakra alsó hangon is másfél milliárd adóforinttal növekszenek a köz­ponti költségvetés kiadásai.
Erre jöttek rá tavaly nyáron a néhai Pénzügyminisztérium dolgozói, akik sebtiben jelezték is a NEFMI-nek, hogy ez a tétel mintha nem lett volna betervezve a büdzsébe. Majd idén mindez reprodukálódott. Meg is üzente a kormánysajtó hasábjain Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár a polgármestereknek, hogy tévednek, ha azt hiszik: az állami helyett szerencsésebb egyházi fenntartásba adni az iskolákat. A kormány témafelelőse azzal érvelt, hogy a „működtetés költségei sokkal kisebb terhet jelentenek, mint a korábbi kiadások”. Tehát mégiscsak meglépi a kormány, hogy az önkormányzatoktól vasalja be a tőlük átvett, vagy az általuk egyházaknak átadott intézmények működtetésének költségeit, ahogyan ezt Esztergom városánál látjuk. Ősszel kiderül, addigra készülnek csak el ugyanis a jövő januári fenntartóváltás szabályai.
És addig az is kiderül, hogy az adott település vezetése és az iskolát átvevő egyház megállapodásában talált-e olyan eljárásjogi vagy technikai jellegű kifogást a Kormányhivatal, amelyre hivatkozva megvétózza a fúziót. Tisztázatlan kérdés továbbá, hogy mik az állam szándékai a fennhatósága alá került önkormányzati iskolákkal, mert például az sem zárható ki, hogy nemcsak „racionalizálás” (összevonás, megszüntetés, leépítés stb.) zajlik majd, hanem további iskolák egyházi kezelésbe adása.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek