Mint arról korábban írtunk, a pénzügyi szektor szereplői, illetve nemzetközi szervezetek, például az IMF, Matolcsy György gazdasági miniszter teljesítményével többek között azért is elégedetlenek, mert intézkedéseivel az ország úgynevezett növekedési képességét gyengítette.
(A hevesebb vérmérsékletű közgazdászok a „szétverte” kifejezést szokták használni.) A hitelezés befagyása, illetve a befektetések elmaradása mellett az egykulcsos adó bevezetésének járulékos káráról szoktak beszélni. Az adómentesség és az adójóváírás eltörlésével, illetve a minimálbér-emeléssel ugyanis a cégek számára – nemzetközi összehasonlításban – megdrágult a magyar munkaerő, pontosabban az úgynevezett alacsonyabb képzettségűek esetében került versenyhátrányba az ország. Ha Londonban vagy Frankfurtban, egy multicég központjában azt számolják, hogy mely kelet-európai országban lenne érdemes üzemet építeni, akkor a riválisokkal összevetve a magyar képzetlen, erre a munkára alkalmazott munkaerő az adóival és járulékaival együtt másokhoz képest költségesnek bizonyul.
A kormány ugyan az elmúlt két évben foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedésekkel (például a segélyek drasztikus csökkentésével) növelte a munkaerő-kínálatot, de a keresleti oldalon viszont éppen – az előbb említett módon – foglalkoztatást visszafogó adópolitikai intézkedéseket hozott. Bár Orbán Viktor a parlamentben elképesztő sikerként számolt be a „magyar út” eddigi eredményeiről, győzelmi hírként tálalta a csomagot, de valójában az általa bejelentett intézkedések célcsoportjai azok a rétegek, akiknek a munkahelye egyre nagyobb veszélybe került a megelőző két évben.
Az intézkedéscsomag másik érdekessége, hogy több pontja nagyban hasonlít az MSZP–SZDSZ-kormány által 2008-ban elindított Start és Start+ kártya programhoz. Kicsit úgy tűnik, mintha a kormányzat átcsomagolta volna az elődjei termékeit, alig változtatva rajtuk.
A tervek szerint a 300 milliárd forintos költségvetési kiadással járó csomag fedezetét a tranzakciós illeték végső formája teremti meg. A kormány ugyanis a Magyar Nemzeti Bankot és a Magyar Államkincstárat (aminek egyébként az állam a tulajdonosa, tehát magát adóztatva) is bevonná a tranzakciós illeték hatálya alá, ebből 100-100 milliárd forint bevételt vár.
További 100 milliárdot várna a kormány a költségvetésben képzett tartalékok rovására. A Nemzetgazdasági Minisztérium érvelése szerint ez a 100 milliárd forint csak kölcsön, hiszen a jelentős magyar állampapír-hozamcsökkenésből adódó kamatkiadási megtakarítása lesz Magyarországnak 2013-ban. Tehát a tartalékokból lecsípnek, de a tervezettnél kisebb kamatkiadásokon megspórolt összegeket folyamatosan visszatöltik a költségvetési tartalékba. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány számol az IMF-megállapodás esetleges jótékony hatásaival. A probléma, hogy éppen azt nem tudni, hogy mit szólnak ehhez a trükkhöz az IMF és az EKB szakemberei, azaz pár héttel a brüsszeli szankciók feloldása után ismét konfliktusba keveredhetünk az EU-val. Nem véletlen, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap szerint „az Orbán-kormány továbbra is nehezen kiszámítható”, és ezért a forint „politikai kockázatoknak” van kitéve.
Menüsor
1. A 25 év alatti munkavállalók esetében felére csökkenti a kormány a munkáltatói járulékot.
2. Az 55 év feletti munkavállalók esetében is felére csökken a munkáltatói járulék.
3. A szakképesítéssel nem rendelkezô munkavállalók segítése: 25 és 54 év közötti munkavállalók esetében megfelezi a járulékot a kormány.
4. A tartósan munkanélküliek esetében a munkáltatói teher 100%-os csökkentését tervezi a kormány az elsô két évben és a harmadik évtôl a jelenlegi fele lesz a járulék mértéke.
5. A gyesrôl és gyedrôl a visszatérô kisgyermekes édesanyák munkavállalásának megkönnyítése érdekében az elsô két évben nem kell utánuk járulékot fizetni, a harmadik évtôl pedig csak a jelenlegi felét.
6. A kormány a kisadózók adminisztrációjának csökkentése érdekében bevezeti a kisadózók tételes adózását. A 6 millió forint árbevételnél kisebb vállalkozások esetében egyetlen adót kell fizetni, fôállású vállalkozók esetében havi 50 ezer forintot, mellékállású vállalkozók esetében 25 ezer forintot.
7. A kisvállalatok szerepét és súlyát tovább szeretné növelni a kormány, ennek érdekében a kisvállalatok számára bevezeti a kisvállalatok adóját. Az adó kulcsa mindössze 16% lesz.
8. A kormány bevezeti a pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást. Az 500 ezer euró alatti árbevétellel működô vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.
9. A számviteli szabályok könnyítésével segít a kormány a devizaárfolyamok miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon.
10. Házipénztár-rendszerre vonatkozó szabályok lazítása.
2012. 07. 05. (XVI/27)
