Elsőként Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője jelezte az Élet és Irodalom hasábjain: az egyesületi regisztráció megalázó procedúrája azzal is tetéződik, hogy a bíróság „országszerte dobálja vissza a jelentkezéseket". Mivel a szokásos nyári törvénykezési szünet, valamint a hiánypótlás időhatárai miatt az új létforma bejegyzése túlnyúlik a tanévkezdésen, a lelkész a fenntartásukban működő iskolák amúgy is hányattatott sorsú diákjaiért, valamint az intézmények alkalmazottaiért aggódik. Egyházának egyesületként is megvan ugyan a jogi lehetősége fenntartóként funkcionálni, de az alapnormatíván túl már nem részesülhet a gyerekek után járó, úgynevezett egyházi kiegészítő normatívából. Ez önmagában is jelentős érvágás, de ha még egyesületként sem veszik őket nyilvántartásba, akkor talán el sem érdemes kezdeni a tanévet.
Ezzel kapcsolatban a hónap közepén sajtótájékoztatót is tartottak, melyre a minisztérium oktatási államtitkársága annyit reagált nyilatkozatában, hogy nincs miért aggódni, a tárca fenntartótól függetlenül biztosítja a „pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérét az új nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján". Bónuszként köznevelési szerződést ígérnek a MET-nek, de csak azon tevékenységek vonatkozásában, melyek „valóban a társadalmi felzárkózást szolgálják". Iványi bizalmatlansága nem fantomfájás: szociális intézményei január elseje óta tapasztalják, mit jelent a kiegészítő támogatás hiánya.
Múlt heti nyílt levelében az egyik evangéliumi kisegyház lelkipásztora tárta nyilvánosság elé: nem elég, hogy jogfosztott egyházzá váltak, az állam még az egyesületté válás feltételeit sem biztosítja számukra. „Miért éppen a mostani kormány idején történik az, hogy olyan, mélyszegénységben élők felé szolgáló felekezetek, mint az Agapé Gyülekezet, a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet, a Golgota Keresztény Gyülekezet, vagy akár saját felekezetem, a Magyar Evangéliumi Egyház elveszítik egyházi státuszukat? Miért a kereszténység társadalommegtartó erejét Alaptörvényben deklaráló országvezetés alatt történik, hogy fizetett munkatársaink energiáját lassan tizennégy hónapja köti le az a jogi bűvészmutatvány, amit az átalakulás megértése és levezénylése jelent?" - sorolja kérdéseit Szabados Ádám, aki sem a beígért vallási egyesület kategóriát nem találja a jogszabályokban, sem az átalakulást segítő formanyomtatványokat. Tapasztalja viszont, hogy a bíróság újabb és újabb részletkérdések miatt utasítja őket - a törvényben megszabott időn túl - hiánypótlásra; elveik részleges feladása árán tudnak csak a hatóságoknak is elfogadható alapszabályt kreálni; és örülhetnek, ha nem kell vagyonelkobzással szembenézniük. Tevékenységük immár nem minősül automatikusan közhasznúnak, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus) szerint istentiszteleti énekeik bejelentés- és jogdíjkötelesek lettek, továbbá nem garantált, hogy elnevezésükben megtarthatják az „egyház" kifejezést.
2012. 08. 31. (XVI/35)
