Az 1939–44 között született zsidótörvények idején Horthy Miklós volt a kormányzó, a törvényeket ő szentesítette aláírásával, ugyanakkor halasztó jellegű vétójoga volt, melyekkel e rendelkezések esetében nem élt – erre hívta fel a figyelmet indoklásában a Siófoki Városi Bíróság, amely megrovásban részesítette rongálás vétsége miatt Dániel Péter ügyvédet, aki idén májusban vörös festékkel öntötte le a napokkal korábban avatott kereki Horthy-faszobrot.
Az ítélkező bíró, Kovacsics István indoklásában kijelentette: nem tagadható Horthy és mindazok felelőssége, akik az említett törvények megalkotásában, alkalmazásában és végrehajtásában szerepet vállaltak. A szoborállítás elleni tiltakozás ezért a bíróság szerint erkölcsileg pozitív tartalmú, társadalmilag hasznos figyelemfelhívás, ám a Dániel Péter által alkalmazott formája büntetendő, mert a rongálással más tulajdonában kárt okozott. A bíró hozzátette: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető érték, de ha valaki ezzel más tulajdonában okoz kárt, az már túllépi a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot. Úgy vélte, Dániel Péternek más lehetőségei is lettek volna véleménye kifejtésére.
„Szeretném megköszönni a siófoki városi bíróságnak ezt a bátor, tisztességes, történelmi jelentőségű döntést” – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Dániel Péter. Kérdésünkre válaszolva bizakodását fejezte ki, hogy minden bíróság ilyen döntést hozott volna. Ugyanakkor a megrovás ellen is fellebbezést nyújtott be, mivel szeretné, ha bíróság teljesen felmentené. „A bíró úrnak is elmondtam, mi lett volna, ha egy kétméteres horogkeresztet állítottak volna fel, azt sem rongálhattam volna meg? A Horthy-szobor nem áll messze egy kétméteres horogkereszttől, ez is megtestesíti a történelmi bűnöket, a népirtást, az igazságtalan háborút, a deportálásokat, ez is egy közösség elleni uszításra, indulatok keltésére alkalmas műalkotás” – indokolta a döntését Dániel Péter. A pénzbírságot kérő vádhatóság szintén fellebbezést nyújtott be az ügyben.
2012. 09. 28. (XVI/39)
