hetilap

Egyre inkább kezd kibontakozni, milyen választási eljárásjogi terveket kíván elfogadtatni a Fidesz. Az már korábban, az alaptörvénynél és a választójogi törvénynél eldőlt, hogy egyfordulós voksolásra kerül sor 2014-ben, 106 egyéni körzettel és 93 fős listás hellyel. Az eljárási szabályokkal kapcsolatban a Fidesz a sárvári frakcióülésen hozott döntéseket. Biztosan lesz regisztráció, amit újabban előzetes feliratkozásnak hívnak, de lehet, hogy eltörlik az ajánlószelvény rendszerét és módosítják a kampányra vonatkozó szabályokat is. Érdekes áttekinteni, hogy a Fidesz a választási reformok kapcsán milyen ötletekkel állt korábban elő, és mely elemekhez ragaszkodott, hogy aztán egy teljesen új „világot" teremtsen.

1988-1989-ben az MSZMP még népszerű volt, Pozsgay Imre kommunista államminiszter pedig a legkedveltebb politikusnak számított. Az ellenzéki politikusok azért lobbiztak a kétfordulós szavazás mellett, hogy az akkor még „bivalyerős-nek" tűnő kormányzó MSZMP legyőzhető legyen. Tölgyessy Péter, aki akkor ellenzéki szakértőként tevékenykedett, később ezt úgy magyarázta: '89 nyarán minden közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy létezik a 30 százalékos Magyar Szocialista Munkáspárt, és vannak a kis ellenzéki pártok: az MDF és az SZDSZ. „A politikai föltevés az volt, hogy választójogi eszközökkel is tömöríteni kell az ellenzéket, és a tömörített ellenzék közül valamelyik legyőzi majd az állampárti képviselőt. Ezért alkalmaztuk a kétfordulós választási rendszert" - fogalmazott az újabban a nyilvánosságot kerülő Tölgyessy.

A Fidesz - amely nem rendelkezett vidéki hálózattal, egyéniben indítandó esélyes jelöltekkel - az ellenzéki kerekasztalnál is a listás szavazást képviselte, de végül a nagyvonalúság jegyében elfogadták az egyéni körzetes, kétfordulós, vegyes rendszerű megoldást. A Fidesz - az SZDSZ-szel együtt - nem írta alá az MSZMP és az MDF megállapodását, amely a választásokról szólt. A MSZMP-s reformkormány ugyanis a megállapodásokkal szemben 152-ről 178-ra vitte fel az egyéni körzetek számát, mert abban bíztak, hogy a helyben ismert jelöltjeik tarolnak egyéniben. A terveik nem jöttek be, az MSZMP szétesett, az 1990-es választás már az MDF és az SZDSZ rivalizálásáról szólt. Mivel a választási rendszer a győztest preferálta, így a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja a választási arányoknál kisebb lett a parlamentben. Így érthető, hogy a Fidesz ekkoriban az arányos választási rendszer híve lett.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek