„Sok ezer népszámlálási kérdőívet átnézve az a benyomásom, hogy Magyarországon senki sem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, mintha a takarítónők és biztonsági őrök országává váltunk volna. Kérdeztem kollégáimat, nekik ugyanez az érzésük” – mondta el lapunknak egy kutató. A jelenség, hogy sokan a képzettségi szintjüknél alacsonyabb munkakörben dolgoznak, szerinte részben azt is megmagyarázza, hogy miért a diplomásokat sújtja legkevésbé a munkanélküliség, mivel sok helyütt kiszorítják a munkakörüknek megfelelő, de alacsonyabb végzettségű jelölteket.
A recesszió a pályakezdő fiatalokat érinti leginkább, ők vannak a legrosszabb helyzetben a munkaerőpiacon, s ezen belül az iskolai végzettség, illetve a képzettség jellege határozza meg leginkább az elhelyezkedési esélyeiket. Ez nemcsak hazánkban, hanem egész uniós viszonylatban jellemző, ahol a 30 éven aluliak munkanélküliségi rátája csaknem kétszerese a teljes népességének, s eddig példátlan módon a fiatalok mindössze egyharmada dolgozik, 14 millió fiatal pedig se nem dolgozik, se nem tanul – derül ki az Eurofound legfrissebb jelentéséből, amely szerint a fiatalok munkanélkülisége a válság elhúzódásával csak egyre növekszik.
Az Európai Bizottság adatai is azt támasztják alá, hogy bár a teljes népesség munkanélküliségi rátáját tekintve Magyarország nem tér el különösebben az uniós átlagtól (10,5 százalék), a fiatalok helyzete azonban – különösen 2008 óta – sokat romlott: idén az ifjúság körében a munkanélküliek aránya nálunk 28 százalékra, az unióban pedig 22 százalékra nőtt.
Szembetűnően megnőttek a tagállamok közti különbségek is: az Eurofound szélső értékei 5,5 és 25 százalék, ezen belül a 15-29 éves munkavállalók Hollandiában, Dániában, Luxemburgban és Svédországban vannak a legjobb helyzetben, míg a legkilátástalanabb a bolgár, olasz, ír és spanyol kortársaik helyzete, s nincsenek sokkal előrébb a magyarok sem.
Az ifjúsági munkanélküliség 2008-ban uniós szinten 120 milliárd eurós veszteséget okozott, míg 2011-ben már 150 milliárdos mínuszt, ami az uniós GDP 1,2 százalékának felelt meg. Az Eurofound szerint a GDP 2 százalékát is meghaladta a veszteség egyes országokban, így Magyarországon is. A jelentés rámutat: nemcsak a gazdasági kár jelentős, hanem annak társadalmi hatása is: a sokáig inaktív vagy munkanélküli fiatalok ugyanis tartósan a társadalom perifériájára szorulhatnak. Ezt mutatja az is, hogy a munkanélküli fiatalok politika iránti érdeklődése, szavazási hajlandósága, társadalmi aktivitása messze alatta marad kortársaikénak.
A munkanélküliség szempontjából a legnagyobb rizikófaktoroknak az iskolai végzettséget, a bevándorló, elvált vagy munkanélküli szülői hátteret, a fogyatékosságot és a lakhelyet jelöli meg az Eurofound. A felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei például háromszor jobbak, mint az alacsonyabb végzettségűeké, a lakhely pedig 15-szörösére emelheti az esélyeket. A fiatal nők és férfiak munkanélküliségi aránya között mindössze 4 százalékos a különbség.
A megoldás a probléma politikai prioritásként való kezelése, az iskolai lemorzsolódás megakadályozása, az iskolaelhagyók visszailleszkedésének elősegítése, a pályakezdők elhelyezkedésének megkönnyítése, például adókedvezmények révén – áll az Eurofound jelentésében, amely azt is leszögezi: a foglalkoztathatóság növelése érdekében maximalizálni kell az oktatásba, képzésbe történő beruházásokat.
A magyar kormány tudvalevően munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg 2013-ra, melynek keretében a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén felére csökkentenék a munkanélküli járadékot. Bírálók szerint azonban ettől több munkahely nem lesz, a munkáltatók legfeljebb lecserélik egyes alkalmazottaikat.
2012. 10. 26. (XVI/43)
