A Fővárosi Főügyészség augusztus 10-én küldte el a Fővárosi Bíróságra a Kocsis István és öt társa ellen elkészült vádiratot. Kocsis 2005 és 2008 között az állami tulajdonú Magyar Villamosművek Zrt. (MVM) vezérigazgatója, 2002 és 2004 között az MVM 99,8 százalékos tulajdonában álló Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, majd 2009-ig a cég igazgatósági tagja volt.
Mivel az MVM privatizációja lekerült a napirendről, piaci súlya és szerepe megnövekedett. A menedzsment 2005-ben megalkotta és elfogadta a cég középtávú stratégiáját, melynek céljai között az MVM piaci értékének növelése, tőzsdeképessé tétele, illetve a regionális terjeszkedés, a befektetőként, beruházóként való megjelenés szerepelt. A vádirat szerint a stratégiai döntéseket Kocsis hozta, és ő is hagyta jóvá. Kocsis 2006-ban került kapcsolatba a másodrendű vádlottal, Szász Andrással, aki kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerrel bírt. Szász tanácsadóként dolgozott Kocsis mellett. Mivel a középtávú stratégiához jelentős tőke kellett, az MVM Szász közvetítésével felvette a kapcsolatot az osztrák székhelyű Meinl Bankkal (MB). Az MB vállalta, hogy 600 millió és 1 milliárd euró közötti összegben finanszírozási hitelt nyújt az MVM-nek.
A vád szerint Kocsis, Szász és a 2011-ben elhunyt Molnár László, az MVM vezérigazgató-helyettese az MB-vel kötött szerződést követően szervezetten, közös tevékenységüket összehangolva arra törekedtek, hogy az MVM jó pénzügyi és gazdasági helyzetét kihasználva a cégre sorozatosan hátrányos jogügyleteket kössenek. „Az e célra létrejött bűnszervezet működése során kötött jogügyletek minden esetben az MVM sérelmére, vagyoni hátrány előidézésére irányultak, mellyel a Szász András érdekeltségi körébe tartozó cégek jártak jól” – olvasható a vádiratban, melyből az is kiderül, hogy míg Kocsis és Molnár 2008 januárjáig 500 millió forint értékhatárig dönthetett saját hatáskörben, önállóan egyedi befektetésről, garanciavállalásról, illetve hitel- és kölcsönfelvételről, 2008-tól ez az értékhatár 1 milliárd forintra emelkedett.
Az ötödik vádpont szerint Molnár kezdeményezésére a Paksi Atomerőmű 2008-ban megbízási szerződést kötött a Szász érdekeltségébe tartozó Esplanade Kft.-vel. Az Esplanade feladata az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó finanszírozási lehetőségek elemzése volt: üzleti modell számítása egy tanulmány keretében, nettó 40 millió forintért, továbbá tanácsadói tevékenység 200 ezer forintos napidíjért. A vád szerint az Esplanade 2008 júliusában egy „Excelle munkalapra felvett” grafikonokat tartalmazó 128 oldalas tanulmányt állított elő és nyújtott be Molnár részére. Molnár összesen 48 millió forintot utaltatott át a cég számlájára. A vád szerint ebben az ügyletben éppen ennyi, 48 millió forint meg nem térülő hátrányt szenvedett el a Paksi Atomerőmű.
A második vádpont szerint az MVM vezetői tanácsadói keretszerződést kötöttek egy szintén Szász érdekeltségébe tartozó spanyol céggel, a Puerto 2006 SL-el. Az ügylet során 116 milliós veszteség érte az MVM-et, végső soron az adófizetőket.
A hatodik vádpont egy szállodacsinosítás történetét tárja fel. Molnár László 2005 novemberében jelentette be, hogy felújítják a Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában álló paksi Erzsébet Szállót.
Az MVM – mint az erőmű 99,8 százalékos tulajdonosa – Molnár irányításával és pályáztatás nélkül a Villkesz Kft.-t bízta meg fővállalkozóként. A Villkesz eredetileg 1,5 milliárd forintban határozta meg a költségvetést, a szerződés 2007. augusztus 30-án köttetett meg. Ám alig telt el néhány nap, a fővállalkozó módosította az árat. 2007. szeptember 12-én a Villkesz már 3,1 milliárdos ajánlatot küldött, amit Molnár jóváhagyott.
A felújítás költségvetését véglegesítő okiratot az ötödrendű vádlott, Bodajki László – a Paksi Atomerőmű szolgáltatási osztályának vezetője – 2008. január 25-én írta alá, a kontraktust a gazdasági és kontrolling osztály részéről a hatodrendű vádlott, Csanádi András és Kocsis István is jóváhagyta, Molnár ellenőrzése mellett. Itt azonban már 3,7 milliárd forint volt a végösszeg. A beruházás 2009 februárjában elkészült. A bekerülési értékét végül 4,2 milliárd forintban határozták meg. Az előzetes terv alapján számított és a tényleges költség közötti különbséget a Paksi Atomerőmű 2009. december 31-én, az éves mérlegforduló napján veszteségként leírta. A vád szerint a Paksi Atomerőművet 2,1 milliárd forint vagyoni hátrány érte. „Kocsis a vagyonkezelői kötelezettségét megszegve” hagyta jóvá az ügyletet, hiszen a szerződés nem tartalmazott gazdaságossági megtérülési számításokra alapozott, tételesen lebontott adatsort – áll a vádiratban. Az ügyészség szerint Bodajki szándékos segítséget nyújtott a bűncselekmény elkövetéséhez, Csanádi pedig ellenőrzési jogkörét elmulasztva hagyta jóvá a projektet. Az ügyre rálátással bíró forrásunk szerint utóbbi két vádlott esetében figyelemre méltó lehet az a tény, hogy munkaadójuk, a Paksi Atomerőmű 1995 óta az MVM közel 100 százalékos tulajdonában állt, vagyis az MVM közvetlen irányítást és befolyást gyakorolt felette.
Az okozott kár értéke alapján a legsúlyosabb vádpont a negyedik: eszerint az MVM 2007 őszén megállapodást kötött a Kapolyi László érdekeltségébe tartozó System Consulting Zrt.-vel egy 230 megawattos gázerőmű létesítésére Vásárosnaményban, továbbá földgázvásárlásra és bioetanol-üzem létrehozására. Kapolyi László a rendszerváltás előtt ipari miniszter volt, később MSZP-s parlamenti képviselőként és a Szociáldemokrata Párt elnökeként politizált. Az érdekeltségébe tartozó cégek és az MVM között létrejött megállapodást a laikus számára szinte átláthatatlan üzletrész-átruházás, tőkeemelés, kölcsönös hitelnyújtás és adás-vételek követték, aminek következtében a vád szerint 14,5 milliárd forint kár érte az MVM-et. A gyanúsítás során a sajtóhírek úgy szóltak, hogy 10 milliárd körüli összeg egy offshore vállalkozásnál landolt.
A 14 és fél milliárdból később az MVM és a System Consulting között aláírt kompenzációs megállapodás révén mintegy 12 milliárd forint megtérült, a veszteség azonban így is 2,4 milliárd.
„Összességében a vádbeli cselekmények folytán a Kocsis István által okozott vagyoni hátrány 15,1 milliárd forint, amely 12 milliárd forintban megtérült” – áll a vádiratban. Kocsist és Szászt bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják, Kapolyi, Bodajki és Csanádi ellen bűnsegédlet a vád. Az Országos Bírósági Hivatal szeptember végén úgy döntött, hogy a Kaposvári Törvényszéket jelöli ki Kocsisék büntetőügyének tárgyalására.
Karrier
2012. 10. 19. (XVI/42)
