Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, a kabinet rendkívüli ülése (az elmúlt két évben csak egyszer volt még ilyen) után jelentette be, hogy a pénznyerő játékautomaták működtetésének – kaszinókon kívüli – teljes megszüntetését javasolja a kormány. A soron kívüli sajtótájékoztatón Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő a döntést két okkal magyarázta. Elsőként azzal, hogy a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba szórják el feleslegesen és értelmetlenül a pénzüket. Másodsorban a miniszterelnök arról tájékoztatta a kormánytagokat, hogy súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.
Lázár azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „a mi politikai családunk krédójával” ellentétes a szerencsejáték. Az államtitkár ebben egyébként következetes, hiszen már tavaly is – amikor a kormány újraírta az iparág szabályait, és újraosztotta a piacot – azzal érvelt, hogy a nyerőgépek mérhetetlen pusztítást végeznek a szegény társadalmi rétegek között. Ezzel az állítással egyébként a vidéki viszonyokat ismerve lehetetlen vitatkozni. Lázár volt az, aki tavaly éppen erre hivatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatánál többszörösen keményebb adóemelést javasolt ezen a területen.
A (volt) frakcióvezető ugyanis a törvény zárószavazása előtt pár órával benyújtott módosítójában 2011 novemberétől 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt. A szavazáskor az NGM eredeti – 25–50 százalékos – adóemelési javaslata helyett a parlament Lázár János javaslatát fogadta el. Hatott a presszió: az extraadó következtében a korábbi 25 ezer helyett mára 4500 játékgép maradt üzemben.
2012. 10. 05. (XVI/40)
