Míg Matolcsy György halasztásról beszélt, Rogán Antal fideszes frakcióvezető úgy nyilatkozott, hogy akkor lehet szó béremelésről 2014-ben, ha 2013-ban a gazdasági növekedés meghaladja az 1,5 százalékot. „Az IMF jövőre 0,8 százalékos növekedést prognosztizál, a béremelés egyre távolibb jövőbe veszik, egyetlen garanciája talán a 2014-es parlamenti választás marad” – mondta el kérdésünkre Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
Mendrey elmondása szerint, ha pénteken a szakszervezetek a sztrájkbizottság felállításáról döntenek, akkor ez papírforma szerint lehetőséget ad nekik a kormánnyal való tárgyalásra. Országos sztrájkban gondolkodnak, szerintük meglesz ehhez a támogatottságuk.
A szakszervezetek szerint ráadásul a köznevelési törvény rendszere még teljesen kidolgozatlan, anyagilag és szakmailag előkészítetlen, holott legfontosabb szakasza, a fenntartóváltás január 1-jétől várható, ezért parlamenti vitanapot és külön bizottság felállítását javasolták a témában a képviselőknek. Választ még nem kaptak. A PDSZ a rengeteg tisztázatlan kérdés miatt a köznevelési törvény további végrehajtásának felfüggesztését szorgalmazza. „Mintegy 200 közintézményt államosítottak 2010-ben, amiket sorban visszaadnak megyei fenntartásba, mert az állam képtelen volt megbirkózni a feladattal. A közoktatásban több ezer intézményről van szó” – érzékelteti a helyzet súlyát Mendrey.
Az oktatási államtitkárság közleménye szerint október 17-ére egyeztetésre hívta össze a szakszervezeteket a „köznevelési rendszer átalakításával kapcsolatos aktuális kérdések megbeszélésére”. Megkeresésünkre küldött válaszuk szerint „az államtitkárság álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy a pedagógusok béremelésének és új munkarendjének egyidejűleg kell hatályba lépnie”. Az életpályamodell lehetséges elhalasztására viszont nem tértek ki. Kiemelték: a fenntartás állami kézbe vétele szerintük nem jár többletköltséggel. „Eddig az önkormányzatoknál jelentkeztek kiadások, 2013. január 1-jétől fogva ez a pénztömeg kerül át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz. Mi több, a 198 tankerületi központba koncentrált fenntartói feladattömeg elvégzése kisebb összeget fog felemészteni, mint a több mint 2000 önkormányzaté” – írja az államtitkárság.
Ebben sokan kételkednek. Mint kiderült, a KIK 2013 évi teljes költségvetésére 407 milliárd forintot szánnak, s a napokban épp Pokorni Zoltán hívta fel arra a figyelmet, hogy ez még a bérekhez szükséges 570 milliárd forintot sem fedezi. Nem tartalmazza a pedagógusbér-emelésre elkülönített 73 milliárdot sem, mint ahogy nincs benne az eddigi mintegy évi 300 milliárd forintnyi önkormányzati hozzájárulás sem. Januártól az önkormányzatoktól elvonják a helyi bevételeik egy részét is, ami azt jelenti, hogy saját forrásaikból kell fedezniük majd az iskolák működtetését, legalábbis a 3000 főnél nagyobb településeken, mert az állam elvileg csak a béreket garantálja.
A pedagógusok átlagbére ma bruttó 148 ezer forint. Mendrey szerint ha meg is emelnék 30 százalékkal a béreket, akkor is a megnövelt munkaidővel visszaosztva a jelenleginél alacsonyabb órabért kapnának. A kötelező óraszám 2-vel való emelése háromszor annyi állás megszűnésével jár, mint az évi 3-4 ezer nyugdíjazotté. Szerinte ilyen feltételek mellett a 140 ezer pedagógus harmadának a munkája válik feleslegessé. A tankerületek felállításával pedig elképzelhető, hogy a puszta statisztika, azaz a gyerekszám dönt az iskolák sorsáról – hangsúlyozza Mendrey.
„Az oktatási bizottság keddi ülésén a KIK vezetője sem tudta megmondani, hogy a jövő évi költségvetésük pontosan milyen tételeket tartalmaz. Nem csekély esély van arra, hogy a puszta működőképesség érdekében ezt a 2014-es életpályamodell-bevezetésre szánt pénzzel fogják kiegészíteni” – mondta el kérdésünkre egy fideszes szakértő. Hozzátette: egy vezetőnek mindig az adott financiális keretek között kell a legműködőképesebb rendszert kialakítania. Egy fillér pluszpénz nélkül, megfelelően differenciált életpályamodell révén akár racionalizálni is lehetne a rendszert, de egységes béremeléssel és leépítések nélkül semmiképp.
Az OECD-országokban átlagosan 16 gyerek jut egy általános iskolai pedagógusra, míg nálunk 10.
2012. 10. 12. (XVI/41)
