Az eljárás előzményei egész 2003-ig nyúlnak vissza. A Mol kilenc éve vásárolta be magát az INA-ba, a horvát cég részvénypakettjének egynegyedét vásárolta meg. Az évek során ez az arány valamivel 49 százalék fölé kúszott fel, miközben az eredetileg állami kézben lévő részvények szép lassan több kéz között forgácsolódtak szét: jutott belőle egyéb belföldi cégeknek, de az ország háborús veteránjainak is. Így történt, hogy 2009-ben már a magyar társaság volt a legnagyobb tulajdonos, bár a részvények többségét számos kísérlet ellenére sem sikerült megszereznie. Az Ivo Sanader irányította horvát kormány ekkor átadta az INA vezetését a fejlesztéseket beharangozó magyar félnek.
Három hét múlva érkezett a nem várt fordulat: Sanader minden magyarázat nélkül lemondott a pozíciójáról. A kormányon a konzervatív erők maradtak, az új miniszterelnök, Jadranka Kosor pedig rövidesen harcot hirdetett a korrupció ellen. Az INA körüli ügyek rövidesen látómezőbe kerültek, és Sanader körül is hullani kezdtek az emberek. Egy, a jobbkezeként számon tartott politikust például azzal vádolták meg, hogy szabálytalanul használta fel a Mol (és a hozzá megannyi szállal kapcsolódó OTP) által nyújtott kölcsönt. Az ügy miatt a volt gazdasági miniszter és több cégvezető is rács mögött kötött ki.
Rövidesen az egykori miniszterelnök is sorra került. 2011-ben indult meg ellene az eljárás, miután egy, már bebörtönzött vállalkozó úgy nyilatkozott: a magyar olajóriás lefizette a miniszterelnököt azért, hogy az irányítási jogot megszerezhesse. Mind a Mol, mind Sanader akkor határozottan visszautasította a vádakat, melyeket azóta sem sikerült további bizonyítékokkal alátámasztani.
Képbe került viszont Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója. Névtelen ügyészségi források alapján már arról cikkeznek a horvát sajtóban, hogy Mladen Bajić horvát főügyész nem akarja megvárni a jogerős ítéletet, hanem kérni fogja Budapesttől a Mol elnök-vezérigazgatójának kiadatását. Értesülések szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal adatgyűjtést folytat, hogy megállapítsa, mi volt a Mol vezetőjének szerepe Ivo Sanader megvesztegetésében.
Az ítélet egyelőre nem jelenti azt, hogy átszerveznék a Mol irányítói jogait. A horvát kormány álláspontja: a frissen kihirdetett ítélet még nem jogerős, csak elsőfokú. Ugyanakkor, mihelyst meglesz a jogerős ítélet, a kabinet eltökélt szándéka, hogy újratárgyalja a magyar céget vezetési jogkörrel felruházó szerződést.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleményében arra emlékeztetett, hogy 2012 januárjában bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Mol–INA-ügyben. A Mol szerdai közleményében – áttanulmányozva a volt horvát miniszterelnök elleni perben kedden hozott ítélet bírói indoklását és az abban szereplő magyarázatokat – fel kívánja hívni a figyelmet a Molt érintő vádakkal kapcsolatos egyes tárgyi tévedésekre és félreértelmezésekre. Ezek közé sorolja, hogy a bíróság részére nem nyújtottak be olyan tényleges bizonyítékot, amely a Mollal kapcsolatos vádakat igazolta volna.
2012. 11. 23. (XVI/47)
