hetilap

Egy friss bejelentés alapján még az idei évben valamivel több mint 7 milliárd forintot zárolnak a felsőoktatási intézmények költségvetésében. 2012-ben egyszer már szorosabbra húzták a nadrágszíjat: akkor 10 milliárd forintot vontak el. A zárolás eltérő mértékben sújtja az egyes intézményeket, a már adósságokkal küszködő egyetemekre, főiskolákra nem terheltek semmit. Az év hátralevő néhány hetében azonban ez nem csak fejtörést jelenthet azoknak az oktatási centrumoknak, amelyek még valahogy áll­nak a lábukon. Iparági szakértők szerint november-december hónap során az éves költségvetésük 3-5 százalékát kell lefaragniuk. (Mindez pedig jóformán csak főpróba a jövő év előtt: a kormány januártól újabb 27 milliárddal vágja vissza a felsőoktatásra szánt keretet. Egyes vélekedések szerint akár 7-8 ezerrel csökkenhet az államilag finanszírozott helyek, azaz ingyenes képzés száma.)
Egy, a lapunknak név nélkül nyilatkozó egyetemi oktató szerint van, ahol máris temetni kezdték az intézményüket. Az egyik nagy, budapesti egyetem munkatársa azt állítja: a kampuszon „nyílt titoknak” számít, hogy amennyiben megszűnik az államilag finanszírozott mesterképzés, az akár a teljes MsC-képzés összeomlásához is vezethet. „Bachelor képzésre a szülők még többségében félnek külföldre engedni a csemetéjüket. A mesterre viszont már más a helyzet: korban is érettebb fiatalokról van szó, akik ekkorra gyakran már eltöltöttek egy félévet az Erasmus-program keretében külföldön” – mondta a Heteknek forrásunk. Hozzátette: belsős felmérések szerint a hazai munkaerőpiac egyébként sem értékeli a master diplomát, legalábbis nem annyira, amennyi tandíjat az egyetem kér érte.
Kritizálta a lépést Mészáros Tamás, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja is. „Abban nincs vita, hogy a felsőoktatás színvonalát növelni kell. Most azonban erről szó sincs: hiába csökkentik a hallgatói létszámot, ha a forráskivonás meghaladja az ezzel elérhető megtakarítások nagyságát” – mondta a Heteknek a Budapesti Corvinus Egyetem idén leköszönt rektora. Véleménye szerint, bár napvilágot láttak hírek, melyek alapján a fejlesztésekre a továbbiakban is lesz pénz, de azt már nem látja, hogy például olyan „apróságok”, mint a bérkifizetés miként lesz megoldható ezekből a forrásokból.
Egymástól függetlenül több, a lapunknak név nélkül nyilatkozó egyetemi dolgozó is elmondta: attól tartanak, hogy a koncepció nélküli pénzkiszivattyúzás a hallgatói állomány minőségének a rovására fog menni. Véleményüket kivétel nélkül a közeli, nyugati államok olcsó vagy éppenséggel ingyenes, és a magyarnál nívósabb diplomával szolgáló felsőoktatási rendszerével indokolták. „A jó képességű, nyelveket beszélő diákban fel fog merülni a kérdés: a félévente háromszáz-négyszázezer forintot itthon költsem el tandíjra, ami mellé ugyanúgy fizetnie kell adott esetben az albérletet és a megélhetést, vagy ettől nagyságrendjében alig eltérő summáért már osztrák vagy német diplomát is szerezhet” – ismertette a továbbtanulók dilemmáját az egyik nagy egyetemen oktató tanár. A hazai felsőoktatás rémképe az, hogy a legokosabb diákok tömegei külföldre mennek továbbtanulni.
A legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte mellett számos érv szól. Elég, ha a szomszédos Ausztriát nézzük: itt nemcsak az osztrák, de bármely uniós tagállamból érkező hallgatók is teljes tandíjmentességet élveznek. Azonban még a fizetős diákokat sem terhelik meg túlzottan: az egyetemek alig 360 eurót kérnek félévente. Hasonló a helyzet a németeknél is: itt a tandíj alig 500 euró.
Ezt a problémát érzékeli Domján Zsolt is. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának juttatási ügyekért felelős elnökségi tagja lapunk kérdésére elmondta: a hallgatói elvándorlás valós probléma, hiszen egyre több hallgató keres külföldi alternatívát a magyar felsőoktatással, illetve a Magyarországon történő munkavállalással szemben. Azonban sok tényező szól a kivándorlás ellen is, például a család és a magasabb megélhetési költségek. „Egy kritikus pont után ezek a tévhitek és félelmek viszont könnyen elhalványulhat­nak a hallgatók szemében, és tömegesen hagyhatják el az országot.”
Nahalka István oktatási szakértő, a Hálózat a Tanszabadságért tagja ellenben arra hívta fel lapunk figyelmét: a feltételek szigorodása miatt nemcsak a hallgatók, de az oktatók körében is elvándorlásra lehet számítani. „Egyre több olyan fiatal oktató kerül az egyetemekre, akik komoly nemzetközi kapcsolatrendszerrel bírnak, számukra nem okoz különösebb nehézséget, ha úgy döntenek: külföldön folytatják tudományos pályafutásukat” – mondta a Heteknek. A hallgatói mobilitással kapcsolatban Nahalka szerint az is problémát okozhat, hogy az elvándorló fiatalok miatt csökkennek a bevételek, a magas fix költségek miatt viszont a napi működési kiadások azonos szinten fognak maradni, tovább növelve ezzel a hiányt.
A szakértő szerint ma már az sem számít elképzelhetetlennek, hogy a szor­galmi időszak közben egyszer csak le kell állítani az egyetemi munkát az újabb többmilliárdos elvonás miatt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek