hetilap

A nemrég elfogadott törvény szerint a települési önkormányzatok által fenntartott, mintegy 3 ezer általános iskola állami kézbe vételére kerül sor januártól. Az állam a szakmai irányítást és a pedagógusok bérezését fogja garantálni, illetve a 3 ezer fősnél kisebb települések esetében az iskolák üzemeltetését is átvállalja. A nagyobb településeknek továbbra is feladata marad az iskolák és kollégiumok üzemeltetése – azaz a karbantartás és a rezsi –, míg az iskolaigazgatók kinevezése a szakminiszter jogköre lesz, az egyéb munkáltatói jogokat és a teljes szakmai irányítást pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) gyakorolja majd 198 tankerületen keresztül.
Az önkormányzatoknak november közepéig kellett dönteniük arról, vállalják-e iskoláik további üzemeltetését. Egy kormányzati anyag szerint a 493, háromezer lakosnál nagyobb település közül 233, az Index birtokába került lista szerint 228 község vagy város vezetése döntött úgy: megszabadulna a feladattól. Köztük van Esztergom, Pápa, Pannonhalma, Sárospatak, Makó vagy Érd is. A legtöbb visszakozó település Pest megyében, Szabolcsban és a Jászságban van, de azt nem tudni, összességében hány iskola üzemeltetését kellene az államnak pluszfeladatként átvállalnia, amire a jelek szerint a legkevésbé sem számított. Érd például nyolc iskolája évi 500 milliós működtetéséről mondana le szívesen.
Az Index listáján emellett 84 olyan kistelepülés is szerepel, amely továbbra is vállalná iskolája üzemeltetését. Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott vezetője úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzetét egy tárcaközi – BM, NGM, EMMI – bizottság vizsgálja meg, és ennek alapján a jövő héten dönt arról, hogy milyen arányban vállalja át az állam az iskolák üzemeltetését: teljesen, részben vagy semennyire. Marekné hozzátette: amikor minden iskolával kapcsolatban megszületik a döntés, akkor lesz látható, hogy ez mekkora állami forrást igényel, és az ehhez szükséges pénzt az NGM szerinte biztosítani fogja.
„Az iskolaműködtetés átadásának elsősorban anyagi oka van, erre az önkormányzati vezetők nyilatkozatai is rámutattak” – mondta lapunknak Galló Istvánné, a PSZ elnöke. Hangsúlyozta: a 2013. évi költségvetést a parlament előreláthatólag december 11-én fogadja csak el, így az önkormányzatoknak úgy kellett dönteniük az üzemeltetésről, hogy nem ismerhették pontosan a jövő évi büdzséjüket. Annyi bizonyos, hogy az iskolák működtetésére pluszforrást nem kapnak, ámde eddigi bevételeik jelentős részét jövőre elvonják tőlük.
A köztársasági elnök által alá nem írt, így mindmáig ki sem hirdetett, az iskolák állami fenntartásba vételéről szóló törvény értelmében egyébként a 3 ezer fősnél nagyobb települések akár kötelezhetők is iskoláik működtetésére – hívta fel a figyelmet Gallóné. Erre utal az is, hogy az iskolák üzemeltetéséhez szükséges tételek eleve hiányoznak a 2013-as költségvetési tervezetből. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint eddig a normatív állami finanszírozáson felül évi 400-500 milliárddal – mintegy felerészt – járultak hozzá az önkormányzatok az általános iskoláik kiadásaihoz, melyeknek 70-80 százalékát a pedagógusbérek tették ki. Jövőre a normatív finanszírozást felváltja a feladatalapú ellátás, átszervezik az egész közigazgatási és közoktatási rendszert, minden a feje tetejére áll, így az éves költségvetési tételek is összehasonlíthatatlanok, mindenesetre a szakértők nagyjából 100 milliárdos kivonást sejtenek a közoktatási rendszerből.
Az új „köznevelési” rendszer – ezen belül az elbocsátások és az intézmények sorsa is – minden költségvonzatával együtt legkorábban áprilisra fog körvonalazódni, ugyanis ekkorra készülnek el a megyei fejlesztési tervek. Ezzel összhangban áll Marekné nyilatkozata is, miszerint az iskolák átadása-átvétele csak 2013 első negyedévében fog lezajlani. Gallóné hozzáteszi: az átadás-átvételről szóló szerződéseket nem ismerik, ezért kérték az államfőt, hogy ne írja alá az átadásról szóló törvényt, s azt előkészítetlensége miatt küldje el az Alkotmánybíróságnak. Ugyanis mindmáig hiányoznak a kerettörvények és a vonatkozó rendeletek, összességében nincsenek meg az átalakítás koncepcionális, szervezeti és anyagi feltételei, amit egyébként egy minisztériumi háttértanulmány is megerősített. „A járási tankerületek felől is vészjelzések jönnek, olyan közhangulat és kaotikus rendszer kezd kialakulni, amelyre jobban oda kellene figyelniük a hadjárat irányítóinak” – jegyezte meg Gallóné.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek