A kissé hatásvadász címünk arra utal, hogy kormánypárti forrásaink szerint a napi gazdasági kérdések, az állandó költségvetési tűzoltások annyira elvonják a Fidesz-vezetők figyelmét, hogy nem tudnak dönteni arról, milyen mértékben hozzák nyilvánosságra a kommunista állambiztonság aktáit . Igaz, a dilemmájuk másik oldala az, hogy ők is megosztottak abban, hogy mennyire vegyék figyelembe az aktanyilvánosság kérdésében az úgynevezett „nemzetbiztonsági érdekek” klauzulát, amit titkosszolgálati vezetők előszeretettel hoznak fel a nyilvánosságpárti koncepció elleni érvként. Ez a két ok, tehát a gazdasági válság napi menedzselése, és az előbb vázolt koncepcionális döntésképtelenség vezetett ahhoz a kínos helyzethez, hogy a Fidesz vezetői hónapokat csúsznak az általuk beharangozott időponthoz képest.
A Fideszben ugyanis merőben eltérő álláspontok találhatóak e kérdésben. Kövér László házelnök, a Fidesz országos választmányának az elnöke például márciusban gumicsontnak, bosszantó álvitának, pótcselekvésnek nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló vitát, míg a teljes nyilvánosságpárti Lázár János – ekkor még frakcióvezetőként – a magyar demokrácia „gennyes sebének” nevezte az ügynökkérdést. Lázár szerint a lehető legtöbb adatot nyilvánossá kell tenni.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását megemlíti az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, tavaly év végén elfogadott törvény, amely leginkább azzal vált közismertté, hogy az MSZP-t a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként nevezte meg. Ennek a jogszabálynak a preambulumában az olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A törvény szerint „a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését”.
2012. 12. 14. (XVI/50)
