hetilap

A kötelező erkölcstan-oktatást és annak alternatívájaként a hit- és erkölcstan bevezetését az új nemzeti köznevelési törvény szabályozza. Előírja, hogy jövő szeptembertől felmenő rendszerben, első és ötödik osztályban már az órarend részeként heti egy (egyházi iskolákban heti két) napon ezek valamelyikét tanulják a diákok. A többi évfolyamon marad a fakultatív, tanórák utáni hit- és erkölcstan, míg az átállás az egész rendszeren végig nem fut.
A Heteknek név nélkül nyilatkozó oktatáspolitikai szakértő úgy emlékszik, a rendszerváltástól 2011-ig közmegegyezés volt az egyház és a politika között, hogy a vallási felfogásokról nem készülhetnek listák, mert az szenzitív adat. Ebből következően a szabadon választható hittan látogatóiról semmilyen dokumentációval nem rendelkezhetett a foglalkozások helyszínét biztosító önkormányzati iskola.  
Ennek ellenére eddig is voltak már zavarok a vallási tárgyú regisztráció miatt a rendszerben, főleg a felsőoktatás terén, mivel az állam a teológiáknak folyósított támogatásra hivatkozva listát kér a hallgatókról. A kilencvenes években még csak létszámot kellett küldeni, de a támogatás felhasználásának ellenőrzése a kétezres évek elejére már név szerinti listát követelt az intézményektől. Volt olyan teológiai főiskola, amelyik valamennyi szóba jöhető hivatalnál kifogást emelt, majd Majtényi László korábbi adatvédelmi biztostól kért szakvéleményt az ügyben. Mivel a felekezeti kötődés megállapítható a teológushallgatók névsorából – amely később egy központi állami adatbázis részévé válik –, az egyházi intézmény nem köteles adatot szolgáltatni – mondta ki a szakértő. Az ötéves ügy vége az lett, hogy a főiskola azon hallgatói nevét küldték meg az illetékes hivatalnak, akik ehhez előzetesen hozzájárultak.
A kötelezően bevezetendő erkölcstanra, illetve hit- és erkölcstanra vonatkozó részletszabályokat egy EMMI rendelet tartalmazza. Az iskolaigazgatóknak minden év május közepéig kell összegyűjteniük, hogy a szülők melyik egyház által szervezett hittant akarják a gyereküknek. Ez a szisztéma a 2013-as tanévnyitón még csak 1,2 millió gyereket és családjaikat érinti, de a felmenő rendszer miatt pár éven belül az egész magyar társadalmat lekáderezi. Az iskolaigazgatók mint állami hivatalnokok rendelkeznek majd az adott település vallási regiszterével, családra lebontva. Az alapján, hogy milyen hittanra jár a gyerek, erősen vélelmezhető ugyanis, hogy családja milyen vallás követője, mely egyház hívei.
Több oktatási szakértő, köztük Szüdi János korábbi szakállamtitkár is folyamatosan jelezte publicisztikáiban, hogy a kötelezően választandó hit- és erkölcstan Alaptörvénybe ütközik, mivel belekényszeríti a szülőt vallási meggyőződésének kinyilvánításába. Sőt, szerinte akkor is sérülnek az alkotmányos jogok, ha a szülők olyan felekezet hittanjára akarják íratni gyermeküket, amelytől a parlament tavaly év végén megvonta az egyházi státuszt, s így nem indíthat oktatást. A Pedagógusok Szakszervezete mindezek miatt már idén februárban az Alkotmánybírósághoz fordult. Galló Istvánné elnök úgy látja, hogy ha az iskola hivatalos dokumentumai rögzítik, hogy a diák melyik vallás teológiáját hallgatta, ez a körülmény elkíséri őt számtalan hivatalos helyre, és befolyásolhatja továbbtanulását, munkaerőpiaci esélyeit. És ne feledkezzünk meg a szülőkről sem, akik nyilvántartott gyermekeiken keresztül válnak „átvilágíthatóvá”.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője a múlt héten tiltakozott a kibontakozóban lévő változások ellen. A képviselő úgy véli, vallási hovatartozás alapján válnak listázhatóvá a családok, vagyis az állam a közoktatási rendszeren keresztül tudja majd nyilvántartani, hogy az adott településeken ki hívő és ki nem, illetve, hogy ki melyik felekezethez tartozik. „Nincs semmi garancia, hogy ezt nem használják fel például arra, hogy valakit a szakmai előmenetelében előnyben részesítsenek. Nem tudjuk, hogy ki és hol fogja tárolni a rendkívül érzékeny adatokat” – fogalmazott Vadai, aki pártja nevében arra kéri az ombudsmant, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz az ügyben.
Az erkölcsi tőkéjéből a napokban sokat vesztett KDNP poénra vette a dolgot, és közleményben tudatta: „Több lehetőség közül képtelenség úgy választani, hogy ezen választás eredménye valahol ne legyen nyilvántartva.” Példabeszédükben egy újságra előfizető olvasó esetében is nyilvántartják, melyik lapot szeretné, s melyiket nem, és fel sem merül az alkotmányosság kérdése. Végül több hit- vagy erkölcstankönyvet ajánlottak fel Vadai Ágnes számára, és megígérték, hogy titokban tartják majd, melyiket választotta.
Pedig nem lehet olyan vicces a dolog, ha még Erdő Péter is aggodalmának adott hangot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia téli rendes ülése után. Igaz, a bíboros nem a listázás okán emelt szót, hanem amiatt, hogy ténylegesen lesz-e lehetőségük a diákoknak választani a hittan és az etikaoktatás között. A távirati irodának adott interjújában azt is fontosnak érezte elmondani, hogy nem a katolikus vezetés kérte a kormánytól a kötelező hittan ilyen formában történő bevezetését. Részükről elégedettek voltak az eddigi gyakorlattal, és csak remélni tudja, hogy a változtatás nem veszélyezteti a megfelelő hitoktatás „pozícióját”. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy ne csak az iskolai tanóra időpontjában, és ne csak az iskola épületében lehessen hittanórát tartani. Mint mondja, tanárhiányban egyáltalán nem szenvednek, a rendszerváltás után több mint tízezer embernek adtak államilag is elismert felsőfokú diplomát hitoktató vagy hittantanár szakon.
Ha hitoktatóból van is elég, szeptembertől ezres nagyságrendben lesz szüksége az oktatási rendszernek etikatanárokra. Alsóban nincs gond, mert a tanító minden tantárgyat taníthat, így erkölcstant is. Ám felsőben már csak olyan szakember jöhet szóba, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanár, illetve olyan felső tagozatra képesített tanár, aki vagy filozófia szakos, vagy részt vett etikáról szóló 60 órás továbbképzésen. Várhatóan olyan gyorstalpalót kell majd elvégezniük az aspiránsoknak, mint a rendszerváltás hajnalán az egy nyár alatt angoltanárrá átképzett orosztanároknak.
A törvényi kényszer annak a modellnek az irányába tolja az iskolákat, amelyet a heti öt testnevelésóra esetében is alkalmaznak: a kapacitáshiány miatt sportegyesületeknek szervezik ki a kötelező testmozgást – mondja az oktatáspolitikai szakértő, aki szerint az erkölcstan és hittan esetében az iskola a kisebb ellenállás felé haladva az egyházak kebelére tereli majd a diákokat a választási lehetőségek leszűkítésével vagy elhallgatásával.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek