hetilap

A Fidesz szerint „a szociális érzéketlenségről az embereknek az MSZP jut eszébe”, hiszen „Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon szociális katasztrófa szélére sodorták az országot, kormányzásuk alatt megszűnt a szociális biztonság”. Mindezt a nagyobbik kormánypárt sajtóirodája tudatja hétfői közleményében, és részletezi is az előző kormányok bűneit: az MSZP-kormány 2,5-szeresére emelte a rezsi árát, egymillió magyar ember otthonára segített banki jelzálogot tenni, befagyasztotta a béreket, megcsapolta a nyugdíjasokat, százmilliár­do­kat vont el a hazai vállalkozásoktól. A bűnlajstrom még folytatódik, a jó hír viszont az, hogy – mint azt a Fidesz megállapítja – a Fidesz-kormány mindent megtesz az emberek szociális biztonságának helyreállításáért: csökkent a rezsi, nőtt a minimálbér, a bajba jutott lakáshitelesek segítséget kaptak a túléléshez, jelentősen nőttek a családi kedvezmények, és megőrizték a nyugdíjak reálértékét.  
A számok alapján megállapítható, hogy a Fidesz-kormány alatt reálértéken számítva kifejezetten csökkent a minimálbér. 2011-ben az adójóváírás ellenére sem volt növekedés, 2012-ben jelentős bruttó minimálbér-emelést hajtottak végre, ugyanakkor megszüntették az adójóváírást. A nettó 60 600 forintról így 60 915 forintra nőtt tavaly a napi nyolc órában foglalkoztatott, minimálbérért dolgozók egyhavi fizetése, idén pedig 64 000 forint lesz. „Ez önmagában is botrányosan alacsony, de ha hozzátesszük, hogy a tavalyi infláció öt százalék körül volt, egyértelmű, hogy a napi gyakorlatban tovább értéktelenedett a minimálbér” – értékelte lapunknak a kormánypárti propagandát munkavállalói szemszögből Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.  
A botrányosan alacsony szám mellett álljon itt egy botrányosan magas is: jelenleg közel 700 ezer dolgozó kap minimálbért vagy az annál kicsit magasabb szakmunkás minimálbért. Ez utóbbi nettó összege mintegy 75 000 forint, ami jóval kevesebb a KSH által megállapított, egy főre jutó mintegy 95 000 forintos létminimumnál.
Hogy ezek után miért kampányol a Fidesz a minimálbéremeléssel, az rejtély. Tény ugyanakkor, hogy a minimálbér bruttó összegét a 2010-es 73 500 forintról idénre 98 000 forintra emelték. A bruttó és a nettó összeg közötti különbözet azonban – ami a 2010-es 12 000 forintról idén 34 000-re nőtt – nem a munkavállalókat, hanem négyféle adó formájában a költségvetést gyarapítja. A minimálbér-emelés nyertese tehát valójában a kormányzat.  
„A béremelés egyébként csak egy bizonyos határ felett jár pozitív hatással: három-négy százalékos reálérték-növekedésig – amiről Magyarországon sajnos szó sincs – az érintettek stagnálásként élik meg a változást. Ahhoz, hogy úgy érezzék, tényleg jobb lett az életük, legalább öt-hat százalékos reálérték-emelkedés kellene” – magyarázta a béremelés pszichológiáját Pataky Péter.
„Megfelel a valóságnak, hogy a kormány megőrizte a nyugdíjak reálértékét, és ez a tény gálánsnak nevezhető, hiszen egyetlen más társadalmi réteg sem büszkélkedhet ilyen eredménnyel” – mondta a Heteknek Németh György nyugdíjszakértő.  Jelenleg mintegy 2,2 millió ember kap nyugellátást. Köztük a legnagyobb rész, körülbelül 2 millió fő az öregségi nyugdíjasoké, mellettük nyugellátásból élnek az özvegyi nyugdíjasok, a szülői nyugellátásban és a régi rokkantsági rendszerben rehabilitációs ellátásban részesülők. Az öregségi átlagnyugdíj nagyjából 100 000 forint havonta.  
A múlt héten az Index arról írt, hogy kormányzati körökben tervezik a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését. A korábban létezett 13. havi nyugdíjat a Bajnai-kormány törölte el 2009. júliustól, mert az államcsőd szélén álló ország nem tudta finanszírozni. Az Orbán-kormány nem erősítette meg az újbóli bevezetésről szóló feltételezést, kormánypárti lapokból ugyanakkor úgy tűnik, egyszeri támogatásról lehet szó, aminek összege persze megegyezhet a nyugdíj egyhavi mértékével.
A Policy Agenda úgy kalkulál, hogy amennyiben minden érintett megkapja az átlagnyugdíj egyhavi összegét, ez a hangulatjavító intézkedés körülbelül 220 milliárd forintba kerülne. „Úgy látjuk, sem a „kampánynyugdíjnak”, sem egy ilyen mértékű egyszeri támogatásnak nincs fedezete a költségvetésben – mondta a Heteknek Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője, a Bajnaikormány egykori szakállamtitkára. Kiss szerint egy ilyen jóléti kiadáshoz legalább 1,5 százalékos GDP-növekedésre volna szükség, a Policy Agenda azonban úgy számol, idén sem bővül a magyar gazdaság.  „De még egy egy-két százalékos növekedés esetén is erősen kérdéses, hogy szabad-e a gazdasági teljesítmény növelését megalapozó felhalmozás és beruházás helyett ilyen kampányízű lépése­ket tenni” – tette hozzá Kiss Ambrus.
A 13. havi nyugdíj visszaállításával kapcsolatban Németh György azt mondta: elvileg támogatná az elképzelést, de csak abban az esetben, ha robusztus gazdasági növekedést élnénk át. Erre azonban az utóbbi öt évben nem volt, a következő öt évben pedig várhatóan nem lesz példa, így tehát a nyugdíjprémium ötlete „a legrosszabb politikai hagyományokat idézi fel.” Németh szerint amennyiben a kormány választást akar nyerni, radikálisan csökkenthetné például az Európában kirívóan magas, 27 százalékos általános forgalmi adót (áfa) az élelmiszerek tekintetében.

Széttárt karokkal csodálkozunk

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek