„Sikertörténet volt az iskolák állami fenntartásba vétele, minden a menetrend szerint zajlott” – nyilatkozta nemrég Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki szerint az „igazságosság és gazdaságosság” volt a vezérelv. Hozzátette, hogy a változások eredménye nem azonnal fog megmutatkozni, de a végső cél az, hogy „a gyerekek az ország bármelyik iskolájában ugyanazokhoz a műveltségi javakhoz férhessenek hozzá”. Fontos lehet az egységes ideológiai nevelés, mert egy tavaly őszi minisztériumi háttértanulmány leszögezte, hogy százmilliárdos nagyságrendű forráshiány van a rendszerben, s az átálláshoz nincs elég idő sem. „Ha a pénztelenség uralja az új rendszert, akkor lehet, hogy egységes lesz, de alacsony színvonalú, és akkor ezért nem volt érdemes törni magunkat” – replikázott Pokorni Zoltán, a Fidesz fő oktatáspolitikusa a Hír Tv-ben.
Január 1-jétől összesen 2748 általános iskola, középiskola, kollégium fenntartását vette át az állam a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon (KIK) keresztül, amelyhez a járási rendszer alapján 198 tankerület tartozik. Az átalakítás 126 ezer pedagógust és 1,2 millió gyereket érint. Az állami fenntartás azt jelenti, hogy a központi költségvetés veszi át az önkormányzatoktól az oktatás közvetlen költségeit – bérek, oktatási eszközök –, és egységes szakmai irányítást is gyakorol majd. Az iskolaépületek működtetését vagy az állam, vagy az önkormányzat biztosítja, egyes helyeken pedig közösen látják el – ez utóbbi lesz talán a legérdekesebb felállás az amúgy is zavaros rendszerben.
A kormányzati hurráoptimizmussal szemben egyre több jel mutat káoszra: a jogilag is hiányos, ám gyakorlatban teljesen átláthatatlan átállás rengeteg olyan tisztázatlan kérdést vet fel, ami az iskolák napi működését veszélyezteti, miközben a félévi zárással és a felvételi időszakkal is küzdenek. A káosz fő okát az előkészítetlenségben és a kommunikációhiányban látják az érintettek. Január 9-én jelent meg a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárainak nyílt levele, melyet negyvenkilencen írtak alá. Ebben kifejtik, hogy a régi struktúrát fölszámolták, az új még nem létezik, hiszen az iskolákat irányító tankerületek szervezete még nem épült ki. „Sok helyen a tankerületi igazgató egymagában – infrastruktúra és munkatársak nélkül – próbál megküzdeni a feladatával, nem készültek el a működési szabályzatok, nincsenek kialakítva a feladat- és hatáskörök, s a felmerülő problémákat nem tudják megoldani, a kérdésekre nem tudnak válaszolni. A tankerülethez tartozó összes iskolát egyetlen, helyismerettel nem rendelkező, egy távoli központból jelentésbekérésekkel irányítani próbáló tankerületi igazgató jogosult vezetni” – áll a levélben. A tiltakozókhoz azóta több mint ezren csatlakoztak, köztük a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) mozgalom is. A HAT „káoszhonlapon” gyűjti a hasonló panaszokat.
„Az iskolaigazgató jogköre ugyan módosult, de az iskola szakmai munkájának változatlanul ő a vezetője” – írta válaszközleményében az államtitkárság, mely szerint a gazdálkodás eddig sem volt igazgatói hatáskör. Leszögezték, hogy az iskolák működtetéséhez szükséges források rendelkezésre állnak a KIK-nél. A hatásköri rendszert pedig táblázatba foglalva kiküldték az iskolák számára. „Ez egy teljesen általános útmutató, ami konkrét helyzetekben hasznavehetetlen” – mondta el kérdésünkre több igazgató.
A Szilágyi Gimnázium által felvetett problémák teljesen általánosak, ezért véleményük szerint az érdekegyeztetéseknek az erre hivatott fórumokon kellene lezajlaniuk. Ilyen fórum lehetne például a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottságával másfél hónapja húzódó tárgyalás, aminek január 15-én kellett volna lezárulnia. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének részéről Mendrey László elnök 15-én bejelentette: nem írják alá a kormány megállapodás-tervezetét, mert az „köszönő viszonyban sincs az eredeti követeléseikkel” – béremelés, munkahelyek garantálása, átállás egyeztetése stb. –, s ha kell, a PDSZ önállóan is sztrájkot hirdet februárban. „A tervezet egyetlen pozitívuma a munkaidő meghatározása” – mondta lapunknak Mendrey, aki szerint a forráshiány miatt így is valószínűek az elbocsátások, a kevés kialkudott pozitívumra pedig nincsen garancia. Az eddigi cafeteriákról később dönt a kormány, Pokorni szerint pedig csak májusra fog kiderülni, hogy meglesz-e a hetvenmilliárd forint az életpályamodell szeptemberi bevezetésére.
Különösen súlyos szakmai következményekkel jár a közszférában, így a közoktatásban dolgozók kötelező nyugdíjazása, ezért a Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) ez utóbbi visszavonását kérte Balog Zoltán minisztertől. Állásfoglalásuk szerint „a tervezett nyugdíjazás bevezetése szakmailag kivitelezhetetlen, súlyos feladat, ellátási zavarokat okozhat, minőségi romláshoz vezethet, ellehetetlenítheti a természettudományos oktatást és a szakmai képzést egyes földrajzi helyeken, különösen a rosszabb helyzetben lévő területeken”. Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója, a GOSZ elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: visszajelzést hivatalosan nem kaptak, de bízik abban, hogy a szakszervezeti tárgyalásokon, a Köznevelési Tanács vagy az Érdekegyeztető Tanács ülésein, tehát a hivatalos egyeztetések során megegyezés fog születni. Mint mondja, a pedagógustársadalom átlagéletkora meghaladja az ötven évet, számos tantestület zömében negyvenöt év fölötti. A kötelező nyugdíjazásokkal kieső kollegákat az állami helyettesítő rendszer vagy az egyéni kormányzati elbírálások rendszere képtelen lesz pótolni, különösen a hátrányos régiókban, ahol az egészségügyi ellátáshoz hasonlóan nincsen utánpótlás. Ráadásul nem tudni, ki gyakorolja a munkáltatói jogköröket, ugyanakkor a törvény január 31-ei határidőt szab a közalkalmazottak nyugdíjazására, miközben felvételstop van, egyedi elbírálás kell mindenhez, de azt sem tudni, hogy ezek megítélésében ki illetékes. „Nem maga az állami átvétel a probléma, hiszen egy megfelelően előkészített, pénzügyi és szakmai feltételekkel ellátott rendszer központosítva is képes működni. De egy ennyire átláthatatlan folyamatban különösen szükség lenne megfelelő kommunikációra, hogy a rendszer hiányzó feltételeit legalább menetközben kialakíthassuk” – mondja a GOSZ elnöke, aki szerint egy tanévbe minimum beletelik, mire feláll majd az új szisztéma.
2013. 01. 18. (XVII/3)
