A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint legalább 250 ezres az LMP-támogatók köre, ami azt jelenti, hogy egy jól sikerült kampánnyal talán bejutnának a 2014-es választásokon a parlamentbe. Négymillió ember egyébként még nem talált magának pártot.
Az LMP két véleménycsoportja, az úgynevezett Schiffer-, illetve a Karácsony–Jávor-szárny között a lényegi különbséget nemcsak a meglevő szimpatizánsok vélt szövetségesi gondolkodása (kivel igen és kivel nem működhet együtt az LMP) jelenti, hanem az, hogy a nagyszámú, úgynevezett bizonytalanok végül kikre akarnak majd szavazni 2014-ben. A már idézett kutatás szerint ugyanis az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei, nem tetszik nekik a Fidesz politikája. Az Ipsos szerint a választók 53 százaléka kormányváltást szeretne, csak 21 százalék látná szívesen a Fideszt még négy évig kormányzati pozícióban. Az ellenzéki pártok számára a drámát az jelenti, hogy a kormányváltásban gondolkodók 48 százaléka viszont nem támogatja egyik ellenzéki pártot sem. Mindez a számok nyelvén: a mintegy 8 millió választóból ma 1,5-1,6 millióan állnak eltökélten a Fidesz mellett. Az ellenzéki pártok a Jobbikkal együtt körülbelül 2-2,1 millió szavazatot tudnak begyűjteni, de mivel a demokratikus pártok joggal nem hajlandóak összefogni a szélsőjobbal, ezért nem szabad egy tömbként kezelni őket. Rajtuk kívül nagyjából még 2 millió ember mondja azt, hogy örülne, ha 2014-ben távozna az Orbán-kormány, viszont erre a projektre nem találnak maguknak pártot.
Ha jól értjük Schiffer András politikai stratégiáját, akkor ő abban bízik, azáltal, hogy az LMP egyik „korrupt” oldallal – értsd: sem az MSZP-vel, sem a Fidesszel – sem áll össze, ez a többmilliós, kormányváltást akaró szavazói tömeg részben az LMP-nél jelenik majd meg.
Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes a Heteknek viszont azt mondta, hogy szerinte a végső döntést az Orbán leváltását akaró tömegek aszerint hozzák majd meg, hogy ki tud reális forgatókönyvet bemutatni számukra, amely a Fidesz bukásához vezet. „Jelenleg az új választási szabályok miatt matematikailag a demokratikus ellenzéki pártok összefogása jelentheti annak az esélyét, hogy Orbán Viktor biztosan meneszthető legyen. Ha az LMP részt venne a tárgyalásokban, akkor olyan szigorú személyügyi és tartalmi feltételeket szabhatna, amelyek az ellenzéki oldal hitelességét erősítenék, a bizonytalanokat erre az oldalra vonzanák” – magyarázta Karácsony. A frakcióvezető-helyettes szerint az lenne a célravezető, ha az LMP önálló listát állítana, de az egyéni körzetekben megegyezne a közös jelöltekben az MSZP-vel és a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014-gyel.
A legutóbbi kongresszust követően Karácsony Gergely nyolc országgyűlési képviselőtársával létrehozta az LMP-n belül a Párbeszéd Magyarországért Platformot (PMP), amelynek ma a párt mintegy 800 tagja közül legalább százan tagjai. A platform a hétvégi kongresszuson újra kívánja tárgyalni az ellenzéki együttműködés kérdését, amihez elég a küldöttek harmadának a szavazata. A PMP ezt el tudja érni, de kérdés, hogy többséget tud-e szerezni ahhoz, hogy a kongresszus engedélyezze a tárgyalások megkezdését. A PMP egyébként azt a szervezeti módosítást is szeretné elérni, hogy legyen két társelnöke – egy férfi és egy hölgy – az LMP-nek. (Jelenleg az LMP-nek nincs hivatalos vezetője. Egyetlen vezetői poszt a frakcióvezetői, amelyet Schiffer András tölt be. Nyilván két társelnök esetén relativizálódik a frakcióvezető befolyása az LMP-ben – a szerk.)
A párt egyébként elég sajátosan működik, egy kis, kevés taggal rendelkező, helyben alacsony társadalmi támogatottságú vidéki szervezet nem sokkal kevesebb küldöttet delegálhat, mint egy nagy, jelentős tagságú és támogatottságú fővárosi kerületi csoport. (Egy nagy szervezet kilencet, egy kicsi minimum hármat.) Így a vidéken erős támogatottsággal rendelkező Schiffer András jó eséllyel szállhat szembe az együttműködés-párti fővárosi lobbival.
Karácsony Gergely szerint egyébként a fővárosi LMP nem is nagyon tehet mást, mint hogy az összefogásban bízik, mert kutatási adatok és a tapasztalatai szerint a budapesti támogatók „simán átmennek az Együtt 2014-hez, ha tovább vacakolunk”.
Az indulatok nagyságát jól mutatja, hogy Jávor Benedek volt frakcióvezető, aki alapítója az LMP-nek, a héten bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül változtatni a párt stratégiáján, akkor „meg fogom fontolni, hogy ebben a munkában nekem van-e szerepem”. Szerinte ugyanis nem tartható az az álláspont, hogy az LMP egyik ellenzéki erővel sem hajlandó összefogni, függetlenül attól, hogy ezzel akadályává vagy részévé tud válni a 2014-es kormányváltásnak.
Schiffer András ezekre a felvetésekre lapunknak csak szűkszavúan nyilatkozott, miszerint ő kitart korábbi álláspontja mellett, nem híve a választási összefogásnak. „Másrészt én az előző kongresszus előtt nem fogalmaztam meg ultimátumokat. Nem szeretem az ultimátumokat” – nyilatkozta a Heteknek Schiffer, aki nem kívánt bővebben beszélni az LMP hétvégi kongresszusának a tétjéről. A frakcióvezető egyébként nem kívánt reagálni a pártszakadással kapcsolatos hírekre sem.
Karácsony szerint egy kicsit előreszaladt Jávor, amikor meglebegtette, hogy kiléphet a pártból, bár a frakcióvezető-helyettes elismerte, hogy „szörnyű forgatókönyvek” is elképzelhetőek, ha nem jutnak az LMP véleménytáborai konszenzusra. A politikus szerint a legrosszabb helyzet az lenne, ha a külső szemlélő számára „testvérháborúba” torkollnának a folyamatok.
Karácsony Gergely azt is szomorúnak nevezte, hogy a baloldalon „egy piszkos háború zajlik”, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az MSZP azon „meccsel”, hogy mindenkit, így egyebek mellett Bajnaiékat „belekompromittálja egy szocialista mocsárba”. „Többen vannak olyanok a baloldalon, akik a nyilvánosság előtt arról beszélnek, hogy Orbánt mindenáron le kell váltani, a gyakorlatban viszont azon dolgoznak, hogy ne jöjjön létre egy olyan összefogás, amely ezt megtehetné” – érvelt a politikus.
Lendületvesztés
2013. 01. 25. (XVII/4)
