hetilap

L. Simon László a magyar parlament egyik legszórakoztatóbb figurája. Összetett egyéniségét jól példázza a honlapja, melyről kiderül, hogy az államtitkárságig eljutó ifjú politikusban tanárt, költőt, írót, fotográfust, kulturális menedzsert és szőlész–borász mérnököt is tisztelhetünk egyaránt. Mindezt tetézi, hogy több tízezer négyzetméter szántóval és több ezer négyzetméter gyümölcsössel rendelkező nagygazda is egyben.
A 2010-ben a parlamentbe bekerülő L. Simon karrierje látványosan indult: frissiben a kulturális és sajtóbizottság elnöke lett, illetve tagja volt annak a fiatal politikusi körnek, amellyel Lázár János frakcióvezetőként körülvette magát a Parlamentben. L. Simon szót talált egyébként az ellenzéki képviselőkkel és az ellenzéki újságírókkal is, noha élesen soha nem ment szembe a kormányzati állásponttal. Pedig a bizottságához tartoztak a sajtó ügyei, mely a kormány első évében a médiaalkotmány és az új médiatörvény miatt ellenzéki össztűz alá került. L. Simon az Alföldi Róbertet érő jobbikos kritikák, illetve az Új Színház körüli botrány idején is jól lavírozott: úgy őrizte meg joviális, humánus politikai arculatát, hogy közben nem került szembe pártja kultúrharcot kirobbantani kívánó értelmiségieivel.
Szőcs Géza távozását követően tavaly Orbán Viktor őt nevezte ki a kultúráért felelős államtitkárnak. Azt, hogy a csúcsra ért, jól példázza, hogy kinevezését követően Orbán Viktor személyesen meglátogatta vidéki birtokán L. Simont, ezzel is bizonyítva, hogy a kormányfő teljes bizalmát élvezi.   
A „tündérmesében” a fordulatot mégis Orbán Viktor jelentette L. Simon számára. A miniszterelnök úgy döntött, hogy a jobboldali értelmiség számára odaadja a teljes kulturális élet igazgatását, épületekkel és a pénzosztás fölötti jelentős kontrollal. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kőkeményen politikai alapon szervezett, Makovecz Imre által létrehozott Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) tette a kultúra úgynevezett irányító szervezetévé. Foci példázattal élve olyan ez, mintha kizárólag Újpest-szurkolókból állna az a Magyar Labdarúgó Szövetség, amely többek mellett a Ferencváros labdarúgó csapatának vitás ügyeit vizsgálná, adna játékos engedélyt, illetve gondoskodna arról, hogy mely bírók vezethetnek Fradi-meccset.  
A 2011-ben elfogadott MMA-törvény ugyanis tele van olyan passzusokkal, melyek egy kulturális árnyéktárca alapjait is megteremthetik. Így például ki kell kérni az MMA véleményét a hazai művészeti életet érintő jogszabályokról, az MMA önálló fejezetet alkot az állami büdzsében. Ráadásul ajándékba megkapták Budapest két talán legértékesebb épületét, a Hősök terén található Műcsarnokot, illetve a belvárosi Vigadót.  Ezen felül az MMA az idén 2,5 milliárd forint költségvetési támogatást kap, ebből fizeti januártól a tagjainak a havi 150 ezer forintos járadékot, amely 2022-ig eléri az MTA-tagok 455 ezres havi apanázsát.
Az MMA elnöke, Fekete György felesége, Sunyovszky Szilvia színésznő révén – aki 2003-ban Orbán Viktor civil kapcsolatokat ápoló elnöki tanácsosa volt – közel áll a miniszterelnökhöz. Az Orbán-kormány egyébként eddig az időszakig elkerülte a kulturális háborút, de az MMA elképesztő kistafírozása, illetve elnökének, Fekete Györgynek középkori nyilatkozatai miatt tavaly év végére kialakult a „kultúrkampf”. A Műcsarnok kapcsán akadémikustársai levélben kérték, hogy eszközölje ki a kormányhatározat visszavonását, majd később puccsot is szerveztek Fekete ellen, de nem jártak sikerrel. Több művész ki is lépett a MMA-ból Fekete György nyilatkozatai és vezetési stílusa miatt.
Orbán Viktor a 2010-es választás előtt Kötcsén azt sugallta kulturális prominenseinek, hogy a „hitelét veszített” balliberális szellemi elitet lecseréli, de két évig erre nem került sor, amit többen Szőcs Géza kulturális államtitkár hatásának tudtak be, aki – legalábbis ezen érvelés szerint – nem akart kulturális tisztogatást. Szőcs egyensúlyozott a mérsékelt jobbosok, a Fekete György féle kultúrharc-pártiak és a szociálliberálisok között. Nem váltotta le Alföldit a Nemzeti éléről, és nem támogatott olyan trendet, miszerint a fővárosi színházak éléről „kergessék” el az előző érában kinevezett vezetőket.  Úgy tudjuk, hogy L. Simon is ebben a szellemben próbált tevékenykedni, aminek az lett a „hatása”, hogy államtitkárságától egyre több területet elvettek, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt megszüntették, és a rendszerváltás óta a kulturális tárcához tartozó műemlékügy és régészet szakmai irányítása átkerült a Belügyminisztériumhoz, a hatósági engedélyezés pedig a kormányhivatalokhoz. A megyei múzeumi rendszer is elkerült a tárcától.
L. Simon egyébként – a Hetek legalábbis megbízható kormányzati forrásokból úgy tudja – nagyon nem volt híve annak, hogy a kulturális élet irányítása átkerüljön a „vaskalapos” Fekete György kezébe.  L. Simon László belső fórumokon bírálta az MMA irányvonalát, az Index úgy tudta, hogy egy ilyen kritika után egy alkalommal Fekete György tüntetőleg el is hagyta a termet.
Ráadásul megtörtént, hogy L. Simon a főnökét, Balog Zoltán minisztert is pontosította, amit akár úgy is mondhatnánk, hogy „helyre tette”. Balog ugyanis úgy nyilatkozott egy tévéinterjúban, hogy „a Magyar Művészeti Akadémiába be kell mennie a művészeknek, a kultúrembereknek, az íróknak, a költőknek, a színészeknek, a filmeseknek. A kormány odaadja nekik az összes támogatást, aztán ők fogják autonóm módon elosztani. Szerintem ez a jövő, nem az, hogy a miniszter és az államtitkár osztogat, számolgat”
L. Simon igyekezett ezt úgy pontosítani, hogy a tárca nem szervezi ki a művészetek, a kultúra finanszírozását a Magyar Művészeti Akadémiába. Sőt, tovább „pontosított”: „Természetesen az átszervezés nem érint mindent, például a Magyar Nemzeti Filmalap vagy a Nemzeti Kulturális Alap forrásait senki nem akarja az MMA alá szervezni. Olyan feladatokra gondolt a miniszter úr, mint például a Nemzet Színésze vagy az egyéb kiemelkedő jelentőségű, életjáradékkal járó cím odaítélése, finanszírozása”. A baj az, hogy L. Simon akkor pontosított, amikor főnöke, Balog Zoltán Párizsban tárgyalt, ami egy alá- és fölérendeltségre épülő kormányzati rendszerben akár sértésnek is tekinthető. Úgy tudjuk, Balog így is vette.
Ráadásul a miniszterelnökhöz is eljutott, hogy az államtitkár nem híve annak, amit egyébként éppen ő talált ki, jelesül, hogy az MMA kitüntetett szerepre kerüljön a kulturális életben. Emellett korábbi frakcióbeli támogatójával, Lázár Jánossal – akinek éppen a miniszterelnöki akarat minisztériumi szintű érvényre juttatása a feladata – is megromlott a kapcsolata.  Ennek ellenére L. Simon képes volt decemberben és januárban elsimítani ezt az ügyet, elnézték neki, hogy megpróbálta szabotálni a miniszterelnöki akaratot.
Ezt követően figyelemelterelés céljából kitalálta (úgy tudjuk, hogy ebben Balog támogatta is), hogy bedobja azt a témát a közéletbe, hogy ezentúl pályáztatás nélkül történjen a kulturális intézmények vezetőinek a kinevezése. L. Simon azt kommunikálta, hogy elég a képmutatásból, úgyis mindenért a politikának kell a felelősséget vállalnia, így volt korábban is, ezentúl legyen nevén nevezve, hogy ki hozta a döntést.  Abban igaza lett, hogy Fekete György kijelentései helyett valóban erről szólt a sajtóban a vita, „végzetét” azonban nem kerülte el. Hibát követett el, mert nem tett le arról, hogy keresztbe tegyen az MMA-nak. Egy informátorunk szerint főnöke megkérdezése nélkül kirakta a Vigadó felújításáért felelős alapítvány vezetőségéből az MMA tagjait, miközben éppen kormánydöntésre az MMA-nak újítják fel az épületet.
Egy, a kormányzat kulturális ügyeire rálátó kormánypárti országgyűlési képviselő azonban azt mondta lapunknak: kizárt, hogy L. Simon ilyen formai hibát kövessen el, és ne legyen tisztában azzal, hogy ilyen súlyú, szimbolikus jelentőségű döntést nem hozhat meg Balog Zoltán miniszterrel való egyeztetés nélkül. Forrásunk szerint egyértelmű: abba bukhatott bele L. Simon, hogy nem akart kultúrkampfot, nem támogatta az MMA mindenek fölé való emelését.

Kétfrontos kultúrharc zajlik

– állítja a Hiller István volt miniszter
Miben más a Fidesz kultúrpolitikája, mint az Önöké volt?
– Mi kulturális politikát folytattunk, nem hatalmi politikát, mint a Fidesz. A keretet biztosítottuk a művészek működése számára, de nem szóltunk bele, hogy Az ember tragédiájában ki játssza Ádámot és Évát. Nem osztályoztuk a művészeket.  
A jobboldali véleményvezérek szerint az MSZP idejében ugyanúgy politikai alapon történtek a kinevezések, mint most. Példaként Alföldi Róbertet hozzák, akinek az édesapja szocialista országgyűlési képviselő volt.
– Akkor érdemes ezeket a kritikákat figyelembe venni, ha olyan eredményesek lesznek, mint az Alföldi Róbert vezette Nemzeti, amelynek előadásaira hóesésében kígyózó sorok álltak, az internetes túlterheltség miatt pedig leállt a jegyrendelést kiszolgáló szerver.  
Kerényi Imre kormánybiztos szerint – erről az ATV-ben beszélt egy vitaműsorban – a baloldali kulturális elitnek tudomásul kellene vennie, hogy a hét bő esztendő után a hét szűk esztendő korszaka jött el számukra.
– Így lehet tönkretenni egy ország szellemi életét, ha ketté vagy még több részre osztják, s ebből csak azt támogatják, amelyik a hatalmat kiszolgálja.  Ez nem a sokszínűséget szolgálja, hanem az egysíkúságot.
De Kerényi szerint így járt el a balliberális oldal a nagyszínházak estében. Politikai módon történtek a leváltások és a kinevezések, a nemzeti érzelmű kultúra irányába pedig elzárták a csapokat.  
– Emlékeztetném Kerényit Imrét, hogy csak úgy üldözzön, ahogy vele tették. A szocialista Schiffer János kultúráért felelős főpolgármester-helyettes javasolt egy bizonyos Kerényi Imre nevű rendezőt a Madách Színház élére, a kinevezést pedig a liberális főpolgármester, Demszky Gábor írta alá. Ha ez volt a ballib politika kirekesztése, akkor ugyanezt kívánom most is, hogy így járjanak el azokkal, akik nem akarnak a Fidesz pártkatonái lenni a kulturális életben.   
Mit gondol L. Simon László leváltásától?
– Kétfrontos kultúrharc zajlik. Az úgynevezett ballib kulturális elit kiszorítása mellett a belső ellenséggel való leszámolás is folyik. L. Simon nem akarta azt az ódivatú, vonalas kultúrpolitikát képviselni, amit a Fekete György vezette MMA-képvisel. Mivel útjába állt az MMA ambíciójának – mennie kellett.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek