Az egyeztetés jelentősége egyebek mellett az is, hogy a baloldali ellenzék szereti azt hangoztatni, hogy Orbán Viktor elszigetelődött a nemzetközi színtéren. Ennek ellentmond, hogy egy hét leforgása alatt több világpolitikai „tényezővel” találkozott, így Vlagyimir Putyinnal, Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
Ne legyünk Gazprom-barakk!Orbán Viktor számára a legnagyobb húzás kétségkívül a Putyinnal való találkozás, akit a közelmúltban az amerikai Foreign Policy a világ legbefolyásosabb emberei listájának élére helyezett. (Úgy lett második, hogy az első helyet a szerkesztőség tudatosan konkrét jelölt nélkül hagyta, mert szerintük most ez a „poszt” nem kiosztható). A Putyin–Orbán találkozó azért is hordoz némi pikantériát, mert a Fidesz elnöke 2006 és 2007 között sokszor élesen fogalmazott Oroszország ügyében, hisz Gyurcsány Ferenc számos alkalommal szívélyes találkozókon vett részt az orosz elnökkel.
2007-ben a Fidesz elnökeként azt nyilatkozta Orbán, hogy tart Magyarország orosz érdekszférába kerülésétől. „Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot” – fogalmazott. Szerinte az elkövetkező években az energiafüggőség kulcskérdéssé válik, és olyan hol nyílt, hol titkos megállapodások köttetnek, amelyek Magyarországot Oroszország előretolt gazdasági bástyájává tehetik. „Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!” – hangsúlyozta.
2013. 02. 08. (XVII/6)
