Hogy mekkora szerepet játszanak a politikai kötődések a közpénzek áramlásában, az leginkább egy kormányváltás előtti, illetve utáni év adataiból olvasható ki: e logika mentén vizsgálta meg a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete Korrupciókutató-központjának kutatócsoportja közel 4000 hazai cég és 78 ezer közbeszerzés – szerződés odaítélése – 2009-re, illetve 2011-re vonatkozó adatait. A lehangoló eredményt Politikai befolyás a közbeszerzési piacon? címmel tették közzé.
A tanulmányban először azt tisztázzák, milyen módokon befolyásolhatja a politika a közbeszerzéseket, illetve a közpénzből megvalósuló munkákra pályázó cégeket: „A közbeszerzési döntésekben a közgazdasági logikán túl több úton is érvényesülhetnek politikai hatások. Az első és legnyilvánvalóbb jel, ha egy kormányváltás után jelentősen változik a közbeszerzéseket elnyerő cégek összetétele.” Vagyis, ha – a konkrét esetben – az látszik, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány idején egy bizonyos körhöz tartozó cégek nyerik a közbeszerzések túlnyomó részét, míg a Fidesz–KDNP-kormány alatt egy másik csoporthoz tartozó vállalatok győznek feltűnő arányban.
Előfordulhat persze olyan is, hogy ugyanazok nyernek különböző kormányok alatt: ilyenkor úgy valósulhat meg korrupció, hogy a győztesek a kormányváltás után már nem a bukott, hanem az új kormány pártjaihoz kötődő szervezetek vagy magánszemélyek számára utalják a kenőpénzt.
2013. 03. 08. (XVII/10)
