hetilap

A „tudatos vásárló” nem megszokásból vásárol, hanem mindig alaposan  megnézi , hogy mit vesz – mondta lapunknak  Fülöp Zsuzsa, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője. Másként nem fordulhatott volna elő az az eset, amikor egyik olvasónk azt hitte, színhús sonkát vásárolt, s csak otthonában szembesült az apró betűkkel feltüntetett
valósággal:  a sonkának kinéző „sertés frikandó” valójában 21 komponensből összeállított húskészítmény volt, amely többek között „zselésítő anyagot, xantán gumit, ízfokozót és állati fehérjét” is tartalmaz (ld. a mellékelt fotót).  Arra a kérdésre, mi az a határ, ameddig a sonka sonkának számít, nincsen egyértelmű szabályozás, eligazodási pontnak pedig a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait veszik figyelembe – tájékoztatta lapunkat a NEBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal).
A könyv meghatározása szerint  a sonka olyan termékcsoportot jelent, amely 3 alcsoportra osztható:  nyers, hő­­kezelt, valamint formában vagy bél­ben hőkezelt sonkára. A nyers sonkát combból vagy lapockából pácolással készítik, s tartósításuk füstöléssel és/vagy szárítással történik. A második-harmadik kategória esetén a hőkezelési eljárások már bonyolultabb technológiai folyamatokat jelentenek, s erről a terméken elhelyezett címkékről is tájékozódni lehet. Azaz a címkén fel kell tüntetni,  hogy milyen állatról van szó (kivéve, ha sertés), utalni lehet a testtájra (comb, lapocka stb.), utalni kell  az elkészítés módjára (darabolt, kötözött), a hőkezelés mód­jára, valamint a pácolás és a füstölés mód­jára. Azt is fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen vagy pedig hőkezelés (sü­tés, főzés) után fogyasztható. Egyedi leírással csupán a parasztsonka rendelkezik.
Előírások szabályozzák azt is, mekkora lehet a sonka maximális konyhasótartalma, s a leggyakoribb feltárt szabálytalanságok is ezekkel kapcsolatos – tudtuk meg az Élelmiszerbiztonsági Hivataltól.  Vagyis a túlsózott termékekben a sótartalom meghalad­ta a 7 százalékot, hőkezelt sonka  ese­tében  a  4,5  százalékot.
Árát tekintve a sonka adalékanyagok hozzáadásával, valamint az érlelési idő gyorsításával „olcsósítható”. Ha tehát egy termék olcsóbb, akkor valószínűleg kevesebb benne a hús. Valójában a gyorspácnál kedvezőbb a hosszabb érlelési idő. Nem valószínű tehát, hogy a kilónkénti ezer forintos árkategóriában jó minőséghez juthatunk.
Húsvét előtt minden család átlagosan 15 ezer forintot költ élelmiszerre, a sonkán kívül főleg  tojásra, csokoládéra  és  szeszes­italra. Ezenkívül a kölni és a játékok vásárlása nő nagyobb mértékben – állítja az  OKSZ  közzétett felmérése.   A húsvét előtti ellenőrzési akciók ezekre a termékekre is kiterjednek.
A fő területek, amelyeket vizsgálnak, az NFH szóvivőjének elmondása szerint a következők: az árakat könnyen azonosíthatóan kell feltüntetni a terméken, nemcsak az eladási, hanem az egységárat is. A termékek elhelyezése nem lehet megtévesztő, például a csokoládé feliratú polcokon nem lehet tortabevonó massza. Tojásoknál nemcsak a darabonkénti, hanem a kilónkénti árat is fel kell tüntetni, annak érdekében, hogy könnyebb legyen összehasonlítani a különböző termékeket.
Húsvéti időszakban gyakoriak az akciók, azonban megtévesztésnek számít, ha az akciósnak meghirdetett termék egyáltalán nem kapható. „Az akciók során sűrűn lehet találkozni olyan feliratokkal, hogy egyet fizet, kettőt kap, vagy 25 százalék ingyen. Ilyen esetben semmilyen plusz költséget nem szabad felszámolni. A gyakorlatban sokszor tapasztaljuk, hogy ami ingyenesnek van feltüntetve, az minimálisan mégis magasabb összeg, vagyis mást állít, mást hirdet, mint amit tesz” – mondta a szóvivő.  Az átverésnek egy kirívóbb esete, amivel találkoztak, hogy  a forgalmazó több terméket egybecsomagolt és mint „családi csomag” gazdaságosabbnak tüntetik fel ezek megvételét. Kis  utánaszámolást követően azonban kiderült, hogy ha egyenként veszik meg a terméket, akkor  olcsóbb, mint az „akciós csomag”.
Ezenkívül próbavásárlásokat is végeztek a felügyelők, hogy kiderüljön, valóban a feltüntetett árat szám­lázzák-e a boltban. A vásárlók megkárosítása szankciókat von maga után.  
„Noha az adatok összesítése még folyamatban van, az már látható, hogy a tavalyi 35 százalékos arányhoz képest növekedett a kifogásolható esetek aránya, s az ellenőrzéseknek mintegy a felében kellett szóvá tenni kisebb hiányosságokat” –  mondta Fülöp Zsuzsa. Kirívó eset nem történt, de – a karácsonyi időszakhoz hasonlóan – tavaly és most is az árfelszámítás a leggyakoribb a probléma.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek