A vita nagyon nem elméleti kérdésről folyik. Minden hazai és külföldi gazdasági szereplő és elemző egyetért abban, hogy a súlyos recesszióban lévő magyar gazdaság növekedési pályára állásához nélkülözhetetlen „a jogbiztonság és a kiszámíthatóság”. A jövőt eldöntő egyik legfontosabb kérdés, hogy az elfogadott módosítás a biztonság és a kiszámíthatóság irányában hoz-e változást, vagy éppen ellenkezőleg, tovább növeli a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot Magyarországon.
A kormánypártok erről nem beszélnek, hanem az ilyen konfliktusoknál már megszokott taktikájukat alkalmazzák, a hazai kommunikációban bagatellizálják a problémát, és a konfliktus mögött az ellenzék ármánykodását sejtetik. Emellett tudatos stratégiát követve a közvélemény figyelmét elterelő témákat – jelen esetben a rezsicsökkentést ért bírósági „támadást” – dobják be a közéletbe, hogy inkább arról szóljon a vita. A nemzetközi szereplőkkel pedig azt próbálják elhitetni, hogy itthon és külföldön is mindenki félreérti és ezért félremagyarázza a változásokat, szerintük ami történik, nem csökkenti, hanem növeli a jogállamiság erejét, vagyis éppen az ellenkezője történik annak, amit a kritikusok állítanak.
A vita lényegének megértéséhez sokat segít az az interjú, amelyet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az index.hu-nak adott. A riporter a következő kérdést tette fel: „Kérdés: A politikai következmények viselésén kívül mi akadályozza mostantól az alkotmányozót abban, hogy beleírja az Alaptörvénybe: 2014 után csak húsz év múlva lesznek választások? Gulyás Gergely: Ez extrém és elképzelhetetlen. Kérdés: De mi a jogi akadálya? (Némi kitérő után) Gulyás Gergely: Az Európai Unió – számtalan jogos kritika ellenére – egy demokratikus értékközösség, ahogyan az Európa Tanács is felügyeli az egyezmény betartását. Bár a kérdés abszurd, de végső soron az, hogy e közösségek részei vagyunk, az ilyen durva antidemokratikus változtatást nyilvánvalóan lehetetlenné teszi.”
2013. 03. 14. (XVII/11)
