Február 20-án zárult le a 2013 szeptemberétől bevezetendő etika, valamint a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezést szabályozó rendelettervezet társadalmi vitája. Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közoktatásért felelős államtitkára nemrég kijelentette: ezen a területen is „változatos pedagógiai módszerekre” lesz szükség, és a pedagógusoknak hiteleseknek kell lenniük a diákok számára. A miniszteri rendelet azonban még nem jelent meg. Lapunk információi szerint a parlament oktatásügyi szakbizottságának múlt heti ülésén elhangzott egy jobbikos javaslat, miszerint az államnak a tananyag kontrollálása révén szelektálnia kellene az állami iskolákba beengedhető, hitoktatást végző egyházakat. Az EMMI tervezete szerint ugyanakkor a tananyag meghatározása kizárólag az egyházak joga, s ez mind a huszonhét nyilvántartott hazai egyházra egyformán vonatkozik, tehát nincs különbségtétel a felekezetek között.
Eddig a közoktatási intézményekben a szülők kérésére meg kellett szervezni a fakultatív hit- és vallásoktatást, de iskolaidőn kívül. 2013. szeptember 1-től azonban az általános iskolák első és ötödik évfolyamain felmenő rendszerben kerül bevezetésre a kötelező erkölcstan tantárgy, ami szélesebb értelemben vett ember-, társadalom- és vallásismereteket tartalmaz. Ennek alternatívájaként a szülők az állami iskolákban választhatják azt, hogy valamelyik bejegyzett egyház hit- és erkölcstan oktatására íratják be gyermeküket, az egyházi iskolákban mindez egyértelműen csak a hitoktatást jelenti. A választott tantárgy a kötelező tanterv része, amit heti egy órában, érdemjegyre tanulnak a gyermekek, s akár buktatni is lehet. Bírálók szerint az ENSZ gyermekjogi egyezményével ütközik, hogy a szülőknek nem a gyerekekkel együtt kell dönteniük a kérdésben. Kérdéses az is, hogy egyáltalán meglesz-e a kellő számú és megfelelően felkészült pedagógus az erkölcstan oktatásához. A hittanoktatást hitoktatói, hittanári vagy teológusi, felsőfokú végzettségű egyházi alkalmazottak végezhetik – ilyen szakembereket egyelőre csak néhány egyház képes kiállítani –, míg az erkölcstanórákat pedagógus végzettségű, etika szakos vagy pedig 60 órás szakirányú továbbképzést végzett személy tarthatja. Az erkölcstan, valamint a hitoktatás bevezetése első körben közel kétezer általános iskolát és mintegy 160 ezer diákot érint majd, de – mint arra a hat szülőszervezetet összefogó Magyar Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) is felhívta a figyelmet – merőben kétséges, hogy 60 óra alatt a pedagógusok megfelelően abszolválhatják az etikaoktatói képesítés követelményeit. A köznevelési törvény szerint az alsó tagozatban tanítói képesítéssel lehet erkölcstant oktatni, ami első sorban megfelelő irodalmi és zenei művek elemzése révén valósul meg.
Még nem tudni, hogyan alakulnak a szülői igények, mindenesetre az MSZOE adatai szerint ma 400 ezer 3 év fölötti gyerek jár hittanra Magyarországon. A törvény értelmében az általános iskoláknak május 20-ig kell begyűjteniük a szülői nyilatkozatokat, de előtte még meg kell várniuk a részletes szabályozást tartalmazó rendeletet, amely például arról is rendelkezik, hogy a hitoktatást vállaló egyházak elérhetőségéről, tananyagáról időben tájékoztassák a szülőket. Fejlemény, hogy az iskolai bizonyítványokba, iratokba nem kerülne be az adott egyház elnevezése. Hét főnél nagyobb csoportok esetében az állam jelképes összeggel finanszírozza a hitoktatást, amit elvileg egyetlen igény esetén is indítanak egyházak saját költségükre. A középiskolákat mindez annyiban érinti, hogy a 11. évfolyamon heti egy órában lesz kötelező etikaoktatás.
2013. 03. 01. (XVII/9)
