„Kemény ítélet várható” – mondta a Heteknek egy világi református vezető annak a vizsgálatnak a kimenetelével kapcsolatban, melyet az ifjabb Hegedűs Lóránt által meghirdetett anticionista népgyűlés ötlete váltott ki az egyházban. Az antiszemita kirohanásairól hírhedt lelkész április 8-án hirdette meg az „antibolsevista, anticionista” rendezvényt, a Zsidó Világkongresszus budapesti üléséhez igazodva, május 4-ére. Sokadik hasonszőrű megnyilvánulása nem maradt visszhang nélkül. Az egyház vezetősége fegyelmi eljárást indított ellene, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyházi Zsinat lelkészi elnöke pedig „ostoba, kártékony és elfogadhatatlan magatartásnak” minősítette ifjabb Hegedűs tervét. Ifjabb Hegedűs másnap átadta a népgyűlés szervezését parlamenti képviselő feleségének, aki immár Vona Gábor és Gyöngyösi Márton felszólalásával reklámozza azt. Ennek ellenére az egyházi fegyelmi vizsgálat megkezdődött, és várhatóan a jövő héten lezárul. Írásos figyelmeztetés vagy a lelkészi hivatalból történő elbocsátás, azaz palástvesztés – lapunk egyik forrása szerint e két ítélet valamelyike várhat Hegedűsre. Ha az utóbbi következne be, az nemcsak az egyház életére, de a Jobbik választási stratégiájára nézve is jelentős változással járna. Annak megértéséhez, hogy mifélére, érdemes megismerkedni az úttal, ami a szélsőjobbos alakulathoz vezette az egyházának hosszú évek óta kínos lelkészt.
Idősebb Hegedűs Lóránt – ifjabb Hegedűs édesapja – idén januárban hunyt el. A nagytekintélyű lelkész nemcsak az egyházban, de a közéletben is mindig aktív volt. 1956 után a forradalomban vállalt szerepe miatt Budapestről vidékre száműzték, ahol évtizedeken keresztül szolgált lelkészként, illetve segédlelkészként nehéz körülmények között. A rendszerváltást követően a református egyház első demokratikusan megválasztott püspöke lett a Dunamelléki Egyházkerületben, és az is maradt 2002-es, hívei szerint manipulációval kikényszerített nyugdíjazásáig. 1998-ban megválasztották a Csurka István nevével fémjelzett „Magyar Út Körök” tiszteletbeli elnökének, ami nem meglepő, hiszen aktívan kivette a részét a MIÉP – sikeres – parlamenti választási kampányából. Fia, ifjabb Hegedűs Lóránt a párt parlamenti képviselője lett. Az idősebb Hegedűst időközben a budapesti Szabadság téri gyülekezet örökös püspök lelkipásztorává választották, ahol fia követte.
A MIÉP 2002-es kiesésével ifjabb Hegedűs is kikerült a parlamentből. Úgy tudjuk, ezután évekig mellőzöttnek érezte magát, ám 2008 végén megváltozott a helyzet: a Jobbikkal a 2009-es európai parlamenti választásra készülő Vona Gábor megegyezett a lelkésszel. A párt ajánlata úgy szólt, hogy Hegedűsné helyet kap a Jobbik EP-listáján, illetve indítják a párt 2010-es országgyűlési listáján is. Bár az EP-mandátum nem jött össze, a hazai választáson sikerült mandátumhoz juttatni a lelkész feleségét, aki azóta a parlament egyik jegyzője is. Értesüléseink szerint tervben volt idősebb Hegedűs indítása is, ám ezt végül elvetették. Ifjabb Hegedűs pedig azért nem indult, mert ez esetben az új református egyházi szabály értelmében le kellett volna mondania lelkészi posztjáról, ez azonban kifejezetten hátrányos lett volna, hiszen ifjabb Hegedűs lelkészi posztja része volt annak a csomagnak, amit a család tudott ajánlani a Jobbiknak a mandátumért cserébe – mondta lapunknak az akkori folyamatokat jól ismerő forrásunk. De mit is tartalmazott a Hegedűs család csomagja?
2013. 04. 19. (XVII/16)
