Az új intézet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lesz. Az intézet főigazgatóját a Miniszterelnökséget vezető államtitkár nevezi ki öt évre. Az intézmény esetében a kormány hét feladatot nevesített: (1) feltárja és számba veszi a rendszerváltás eszmei, politikai és történelmi előzményeit; (2) bemutatja a rendszerváltás és az azt megelőző korszak társadalmi, politikai állapotát; (3) feltárja a rendszerváltáshoz vezető irányzatokat és előkészületeket; (4) elkészíti és elemzi a rendszerváltás kronológiáját; (5) átfogó képet ad a szomszédos országokban végbement rendszerváltó folyamatról, az ott élő magyarság helyzetének hatásairól a hazai rendszerváltásra. Illetve: (6) elemzéseket készít a rendszerváltás hatásairól, továbbá megvizsgálja a nemzetközi erőviszonyok változásának tükrében a kelet-közép-európai átmenet általános következményeit a hazai rendszerváltó folyamatra, valamint (7) a kormány által normatív határozatban meghatározott egyéb, a rendszerváltás történetének kutatása körébe tartozó feladatot végez.
A Hetek kormányzati forrásokból úgy értesült (a hírt egyébként a hvg.hu is kihozta), hogy vélhetően Bíró Zoltánt, a Magyar Hírlap publicistáját, az MDF egyik alapítóját nevezhetik ki az intézet élére. Bíró lapunk megkeresésére azt mondta, hogy valóban megkeresték, hogy elvállalná-e az intézet vezetését, amire igent mondott, de nem tudja, hogy végül őt nevezik-e majd ki. Szerinte még két hetet kell várni arra, hogy az intézet alapításával kapcsolatos adminisztratív kérdések megoldódjanak, talán akkor derül ki, hogy valóban ő lesz-e a főigazgató. Egy fideszes országgyűlési képviselő, aki egyebek mellett foglalkozik a pártja kommunista múlt feldolgozásával kapcsolatos politikájának kialakításával, a Heteknek kifejtette: több nevet is lehet hallani a főigazgatói posztra, de személy szerint ő nem örülne, ha Bíró Zoltán lenne a jelölt, mert ő tagja volt az MSZMP-nek, illetve kritikusan szemléli Antall József tevékenységét.
Az intézet létrehozása egyébiránt azért is ellentmondásos, mert a Fidesz évek óta nem tud mit kezdeni az állambiztonsági iratok nyilvánosságának az ügyével. Mint arról lapunk többször is írt, tavaly május 15-ig kellett volna a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról (NEB) szóló kormányzati előterjesztést elkészíteni, de a Fidesz elnöksége még nem döntött a múltfeltáró intézményről szóló végső koncepció ügyében. Ennek egyebek mellett az is oka, hogy megosztottak abban, hogy mennyire vegyék figyelembe az aktanyilvánosság kérdésében az úgynevezett „nemzetbiztonsági érdekek” klauzulát, amit titkosszolgálati vezetők előszeretettel hoznak fel a nyilvánosságpárti koncepció elleni érvként. A Fideszben ugyanis merőben eltérő álláspontok találhatóak e kérdésben. Kövér László házelnök, a Fidesz országos választmányának az elnöke például tavaly márciusban gumicsontnak, bosszantó álvitának, pótcselekvésnek nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló vitát, míg a teljes nyilvánosságpárti Lázár János a magyar demokrácia „gennyes sebének” nevezte az ügynökkérdést.
2013. 04. 12. (XVII/15)
