A Fidesz–KDNP a teljes népességen belül a szavazók 24 százalékára számíthatott márciusban, ami mérséklődött a februári 26 százalékhoz képest. Ugyanakkor az MSZP szavazótábora is csökkent: 12 százalékról 9-re esett az elmúlt hónapban, derült ki a Tárki legfrissebb jelentéséből. A szocialista párt meglepő módon reagált a gyenge adatra: Lukács Zoltán képviselő kijelentette, hogy a Tárki a Századvég-csoport tagja, amelynek 3 milliárd forintot adott a kormány anélkül, hogy nyilvánosságra hozta volna, mit teljesít ezért a csoport. „Most már világossá vált, hogy mit teljesít” – érzékeltette Lukács, hogy pártja szerint a történelmi mélypontnak számító 9 százalékos indexet a kormány „megrendelésére” mérte a Tárki. Az intézet vezérigazgatója nyilvános bocsánatkérésre szólította fel az MSZP-t, mivel a Tárki magyar magánszemélyek tulajdonában álló független kutatóintézet, és semmi köze a Századvéghez. A párt bocsánatot kért, a Tárki ezzel lezártnak tekinti az ügyet, így már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: hogyan is áll az MSZP három évvel a választások és 20 hónappal Mesterházy Attila elnökké választása után?
„A szocialistáké az egyetlen olyan 2010-ben parlamentbe jutott párt, amely képes volt a támogatottságát növelni” – írta honlapján Mesterházy szerdán. Ez a megállapítás nagyjából helytálló – bár van olyan mérés, mely szerint a Jobbik ugyanolyan szinten áll jelenleg, mint 2010 áprilisában –, ám a kormányváltáshoz édeskevés: a Fidesz minden közvélemény-kutatónál továbbra is toronymagasan vezet.
Mind a politikusok, mind a szakemberek megegyeznek abban, hogy pártpreferenciák esetén nem célszerű egy-egy hónap adataiból következtetést levonni – sokkal többet mondanak a tendenciák. Az átfogó kép érdekében három kutató adatait néztük át a kormányváltástól napjainkig: a már említett Tárki a teljes népesség körében 2010 áprilisától 2011 végéig átlagosan 10-11 százalékos népszerűséget mért a szocialistáknak, ebben az időszakban csupán két kisebb pozitív elmozdulás történt: 2010 júniusában 13, 2011 májusában 14 százalékra nőtt a párt támogatottsága. 2012-ben szintén kétszer, májusban és szeptemberben történt pozitív változás – mindkét mérés 15 százalékot jelzett –, ám az év végére megint 10 százalékra süllyedt az MSZP népszerűsége, most pedig a bocsánatkérésig vezető 9 százalékon áll.
Ennél az intézetnél tehát három év ellenzéki lét alatt semmit nem emelkedett a szocialista szavazók száma, miközben a Fidesz a 2010 nyarán mért 46 százalékos csúcstámogatottságáról 2012 végére 20 százalékra esett vissza a teljes lakosság körében, és idén márciusban is 24 százalékon állt. Mindeközben ráadásul a bizonytalanok aránya az egekbe szökött, nagyjából 50 százalékon áll, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a Fidesztől elpártolt tömegek nem hajlandóak a szocialistákra szavazni.
A Tárkinál a biztos szavazó pártválasztók körében sem nőtt a szocialisták támogatása: tavaly ilyenkor éppúgy 18 százalékon álltak, ahogy 2013 márciusában, igaz, a két időpont között többször is mérték őket magasabbra.
A Mediánnál hasonló a helyzet: az MSZP a 2010. áprilisi mérés során a teljes lakosság körében regisztrált 11 százalékos támogatottsági szintről érdemben nem nagyon tudott elmozdulni sem abban az évben, sem 2011-ben. Tavaly valamivel jobban ment a szekér, átlagosan 13-14 százalékra erősödtek a szocialisták, ám az idén év elején mért 16 százalékról márciusra 10 százalékra rontottak, miközben az Orbán-kormány teljesítményének megítélése folyamatosan és jelentősen romlott, a megkérdezettek 70 százaléka pedig több mint egy éve úgy látja, hogy rossz irányba halad az ország. A Medián adataiból tehát szinte ugyanaz a következtetés vonható le, mint a Tárkiéiból: az MSZP nem volt képes érdemben profitálni a kormány és a Fidesz gyenge teljesítménye miatt kiábrándult szavazói rétegekből. Ezen a tényen az sem sokat változtat, hogy a lapzártánk után a HVG-ben megjelenő legfrissebb Medián-mérés szerint a szocialisták 3 ponttal erősödve 15 százalékra jöttek fel. Lehetséges koalíciós társuk, az Együtt 2014 két ponttal gyengülve 6 százalékon áll, miközben a Fidesz a teljes népességben 27 százalékkal vezet.
Az Ipsosnál a teljes lakosság körében az MSZP 12 százalékon állt 2010 áprilisában. Erről a szintről mára 16 százalékig jött fel, ám a Fidesz ugyanebben az időintervallumban 40-ről 24 százalékra esett vissza, tehát újabb trendek erősítik a baloldalon is mind gyakrabban hangoztatott kritikát, miszerint a szocialisták nem tudják maguk mellé állítani a kormánytól elpártolt tömegeket.
Mesterházy Attila személyes népszerűsége az Ipsosnál mérsékelten javult: a 2010 áprilisában mért 29 százalékról – kisebb-nagyobb kilengésekkel – mára elérte a 32 százalékot. Orbán Viktor tavaly december óta 5 százalékot jött fel, 29-ről 34 százalékra, míg Bajnai Gordon a hibahatáron belül 30 százalék körül stabilizálta a népszerűségét.
2013. 04. 04. (XVII/14)
