Kedden megkezdődött az egyházügyi törvény módosításának általános vitája a parlamentben. „El tudnék képzelni ennél jobb egyházi törvényt, de most ez van” – adta meg a vita alaphangját Varga László kereszténydemokrata honatya felszólalásában, és amit hozzátett („még tovább kell gyomlálnunk”), abból az derül ki, hogy nem „liberalizálni” szeretné a jogszabályt. Demeter Zoltán a Fidesz részéről nem volt ilyen elégedetlen. Sőt, a visszaélések kiszűrését, valamint az állam és az egyház immár zavartalan együttműködését nevezte az egyházügyi törvény legfontosabb erényeinek, majd gesztusként igyekezett beállítani a jogfosztott közösségek számára felajánlott „egyház” szó használatát. Az emberi jogi bizottság KDNP-s elnöke rámutatott, hogy Belgiumban is az országgyűlés dönt az egyházak sorsáról.
A jobbikos Mirkóczky Ádám a parlament helyett „szakmai” testületre bízná az egyházak elismerésének kérdését, ahol is a történelmi egyházak, a Tudományos Akadémia és a parlamenti frakciók szakértő delegáltjaiból álló testület dönti el, ki kaphat státuszt. Nem tartja jónak a „bevett” egyház megnevezést, mert „bevenni gyógyszert szoktak, nem pedig egyházat”. És ha már újra terítéken a sok széltől tépázott törvény, Zagyva György Gyulát ismét a Hit Gyülekezete törlésére vonatkozó módosító indítvány benyújtására késztették feltétlen reflexei. Ezúttal azonban – tudatlanságból vagy rosszhiszeműségből – elfeledkezett a jogszabályi környezet megváltozásáról, s így javaslata nemcsak törvényellenes, hanem az egyház méltóságába gázoló indokolása miatt még perképes is. Egy másik módosítóban Mirkóczky Ádámmal tesznek lépéseket azért, hogy csak a bevett egyházak számára legyen hozzáférhető a szeptembertől induló hitoktatás lehetősége. Varga László (KDNP) is hasonlóan vélekedik: „Nem szabad minden, magát egyháznak nevező szervezetet rászabadítani az iskolákra, mert abból bajuk származna a tanintézményeknek”.
Az ellenzék baloldali része inkább az egyházi elismerés parlamenti kizárólagosságát ostromolta, és a jogfosztottak státuszának visszaadásáért szállt síkra. Nyakó István és Lendvai Ildikó szocialista képviselők szerint, ha korábban a Magyar Tudományos Akadémia sem érzett illetékességet egy szervezet egyházzá nyilvánítására, nem világos, miért volna alkalmasabb arra egy politikai plénum. A szocialisták bírósági nyilvántartást javasolnak, amit aztán a parlament becikkelyez. Akik pedig megfelelnek az egyházkénti elismerés azon feltételeinek, amelyek alapján 2012-ben e szervezeteket egyházként kellett volna elismerni, ebbéli minőségükben kerüljenek be a miniszter által vezetett nyilvántartásba, és ne kelljen nekik még az utólag szigorított többletkövetelményeket is megugorniuk.
2013. 05. 03. (XVII/18)
