Lehet, hogy a véletlen hozta, de a tavaly augusztus óta a sajtóban Laborc–Portik-találkozó néven futó ügyet vizsgáló albizottság éppen azon a héten jött létre, amikor kezdődik Portik Tamás gyilkossági ügyének a bírósági tárgyalása. Ez azért különös, mert a vizsgálóbizottság létrehozását már hónapok óta szorgalmazta Mile Lajos LMP-s országgyűlési képviselő, de a kormánypárti többség úgy alakította, hogy az előbb említett képviselő vezetésével csak most jöhetett létre a grémium, aminek négy kormánypárti és négy ellenzéki képviselője van. Igaz, a maffiabaloldal kifejezést ez idő alatt a Fidesz politikusai bevezették a köztudatba.
Az új országgyűlési törvény egyébként kötelezővé teszi azt, hogy akit egy ilyen bizottság megidéz, annak kötelessége részt venni egy ilyen ülésen, még akkor is, ha nem ért vele egyet. Ennek a kitételnek az a jelentősége, hogy a kormánypárti politikusok már kijelentették: Gyurcsány Ferencet, Szilvássy Györgyöt és Bajnai Gordont is ide várják. Az elmúlt húsz év köz-életének a tapasztalata (Tocsik-ügy, olajbizottság, Orbán Viktor vagyonosodását vizsgáló bizottság), hogy az ilyen testületek munkáját kiemelt figyelem övezi, hiszen vizuálisan látványosan bemutatható a pártok közötti politikai konfliktus. Ügyes politikusok akár látványos show-t is képesek kreálni egy-egy meghallgatásból.
A baloldali „nagyvadak” várható behívásának a bejelentése azért is érdekes, mert a bizottság munkaterve nem a politikusokkal kezdődik, hanem a szakemberek meghallgatásával és a „Cégnél” fellelhető dokumentumok megismerésével. A nemzetbiztonsági törvény által meghatározott ténymegállapító vizsgálat eltér a hagyományos parlamenti vizsgálóbizottsági gyakorlattól, hiszen az albizottság tagjai külön törvényi felhatalmazással járnak el, és olyan védett információkhoz jutnak a nemzetbiztonsági szolgálatok működése, módszerei, belső szervezetének működése, személyi állománya vonatkozásában, amely megköveteli az ilyen jellegű információk zártan kezelését.
A vizsgálat alapvetően zárt keretek között, a nyilvánosság kizárásával zajlik, de a kormánytagok esetében lehet nyilvános meghallgatás mellett – vagy még inkább a meghallgatáson elhangzott információk esetében a minősítés mellőzése mellett – dönteni.
Mint arról a Hetek többször beszámolt, Laborc Sándor volt titkosszolgálati vezető azzal védekezik, hogy a nyilvános helyen lezajlott találkozók során kiderült számukra, hogy Portik nem tud újat mondani a hivatalnak, illetve, hogy ők nem adtak megrendelést a „hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurájának” tartott férfinak fideszes politikusok megfigyelésére.
A Mile-bizottság most a nemzetbiztonsági szervezeteknél fellelhető dokumentumokból kívánja rekonstruálni, hogy Laborc valóban igazat mondott, nem történtek ilyen „megfigyelések”, s emellett milyen előkészítő anyagok készültek a találkozók előtt Portik Tamással és V. Lajossal összefüggésben, és milyen volt a találkozók utóélete (intézkedések, belső jelentések, társszervek tájékoztatása stb.), és mire használták a második találkozón kapcsolattartás céljából átadott telefont.
Portik egyébként – mit arról előbb írtunk – pénteken áll a bíróság elé, mert a fővárosi főügyész azzal vádolja, hogy társaival együtt kitervelte és végrehajtotta egy tartozás miatt – és az ügyészég szerint az alvilágban betöltött pozíciójára való féltékenységből – Prisztás József kivégzését. Prisztás szórakozóhelyek, üzletek tulajdonosa, illetve ismert „pénzkihelyező” volt.
Bajnai a darálóban
A Fidesz Gyurcsány Ferenc mellett legtöbbet Bajnai Gordon volt miniszterelnököt támadja. Legújabban a Laborc–Portik-találkozó kapcsán igyekszik a vizsgálatba bevonni abból az apropóból, hogy Laborc Sándornak, az NBH főigazgatójának a megbízatása belenyúlt Bajnai kormányfői időszakába. Laborc pár hónappal Bajnai kinevezését követően benyújtotta a lemondását, amit a volt miniszterelnök akkor elfogadott. Kocsis Máté a Laborc–Portik-vizsgálóbizottság megalakulását követően (de még azelőtt, hogy bármit vizsgált volna e testület) úgy nyilatkozott: javasolni fogja a grémiumnak a politikai felelősök – Szilvásy György, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon – meghallgatását. A Fidesz emellett elővette a 2003-as Hajdú-Bét-ügyet, amikor a Wallis-cégcsoport – amelynek Bajnai volt a vezetője – volt a tulajdonosa a baromfifeldolgozó vállalatnak. A Hajdú-Bét tönkrement, és számos gazda nem kapta meg az állataiért a jussát. Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője emiatt egyenesen szívtelen embernek nevezte Bajnait. 
2013. 05. 17. (XVII/20)
