Miután az Alkotmánybíróság februárban megsemmisítette az egyházügyi törvény az egyházak parlament általi elismerésére vonatkozó rendelkezéseit, a kormánypárti többség a negyedik alaptörvény-módosítás során az Alaptörvénybe emelte a kifogásolt részeket. Majd Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április közepén benyújtotta az Országgyűlésnek az ehhez igazított törvénymódosítás tervezetét. A tervek szerint az eddigi „egyház” kifejezés helyére a „vallási közösség” lép, azon belül pedig két kategória jön létre: a „bevett egyház” és a „vallási tevékenységet végző szervezet”. Előbbihez tartoznak azok, akik a törvényi felsorolásban szerepelnek, illetve, akik a jövőben meg tudnak felelni a szigorított törvényi feltételeknek (100 éves nemzetközi működés vagy legalább 20 éves hazai múlt és a lakosság 0,1 százalékát kitevő létszám, plusz alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre).
A feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból, történészekből, illetve szociológusokból álló – egyházi funkcióval nem rendelkező – szakértők bevonásával vizsgálja, és csak az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely kötelező jelleggel hallgatja meg az aspiráns közösség képviselőit, és előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra vonatkozó törvényjavaslatot. Lukács Tamás, az emberi jogi bizottság KDNP-s elnöke a napokban arról számolt be a nyilvánosságnak, hogy azon egyházaknak, melyeket az Alkotmánybíróság döntése megőrzött a státuszukban, újra át kell esniük a minősítési eljáráson. Egyelőre úgy néz ki, hogy semmi sem fenyegeti az Országgyűlés jogát az egyházi státusz adományozására. A „vallási tevékenységet végző szervezeteket” a bíróság jegyzi be, és tulajdonképpen vallási egyesületként működhetnek.
A héten az Országgyűlés a törvénymódosítás szövegéhez benyújtott módosító indítványokról döntött. A jobbikos Zagyva György Gyula kezdeményezésére a képviselők – az új egyházügyi törvénnyel összefüggésben immár harmadszor – név szerint szavaztak arról, hogy a Hit Gyülekezetét megfosszák-e egyházi jogállásától. Mindez annak ellenére történt így, hogy nevezett egyház előzetesen levélben hívta fel az emberi jogi bizottság vezetőjének figyelmét: Zagyva indítványa ellentétes a Házszabállyal (mert az egyházi törvénynek a módosítással nem érintett részére, nevezetesen az egyházak listájára is kiterjed), továbbá az egyházügyi törvényben nem szereplő módon, tulajdonképpen törvényellenesen igyekszik egy egyházat státuszától megfosztani. Emellett a javaslat indokolásában valótlan tényállítások és a Hit Gyülekezete méltóságát sértő hazugságok szerepelnek. Az alkotmánysértésével képviselői esküjét is megszegő Zagyva nem először valósított meg verbális agressziót a T. Ház üléstermében a közösséggel szemben, sőt a Hetek című hetilap újságírói ellen elkövetett zaklatás vétsége miatt az elmúlt év novemberében bűnösnek mondta ki a bíróság, és nem jogerősen próbára bocsátotta.
2013. 05. 24. (XVII/21)
