Magyarországnak annyiban szerencséje van, hogy két nagy, az árvizek szempontjából kiemelt fontosságú folyója van, a Duna és a Tisza. Az pedig rendkívül ritka, hogy mindkét folyamon egyszerre alakuljon ki árvíz, azért a párhuzamosan kiépített vízügyi szakembergárda tagjai és a műszaki eszközök átcsoportosíthatóak. Ez történik most is, a tiszai árvizek elhárítására hivatott gyakorlott szakembereket és a mozgatható műszaki eszközöket átvezényelték a Duna kritikus szakaszaira.
Vízügyi szakemberektől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy komoly és valós veszély a Duna észak-magyarországi szakaszán alakulhat ki, mert itt a folyó medre nem mindenhol olyan mély, hogy az Ausztria felől érkező rekordmennyiségű vizet elvezesse. Győrtől Szentendréig számtalan kisebb és nagyobb település is veszélyeztetett (például Esztergom, Komárom, Visegrád, Szentendre), Budapest alatt viszont már gyakorlatilag bármekkora mennyiségű vizet képes levezetni a meder, azért ha az árhullám elhagyja a fővárost, akkor a magyarok megnyugodhatnak. Erre a számítások szerint hétfőn kerülhet sor, a kritikus napoknak szombat és vasárnap számítanak. A Duna vasárnap éjjel, hétfő hajnalban tetőzhet a fővárosnál.
A másik előnye hazánknak, hogy Magyarországon a korábbi árvizek miatt a Kádár-rendszerben komoly felkészültségű szakembergárdát „neveltek” ki. Csehszlovákiában 1965-ben a nagy tavaszi árvíz során Paton, majd két nappal később Csicsón is átszakította a Duna a gátat, aminek következtében tíz-ezer embert kellett kitelepíteni, falvak tucatjai semmisültek meg. A tragédia nagy hatást gyakorolt a Duna menti országok vezetésére. Ennek ellenére a volt kommunista országokban talán egyedül éppen Magyarországon nem eresztették szélnek a vízügyes gárdát.
2013. 06. 07. (XVII/23)
