A béremelés mindenkire vonatkozik, a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban dolgozókra is, tehát mások mellett a logopédusokra, az iskolapszichológusokra és pályaválasztási tanácsadókra, valamint természetesen az óvónőkre, közülük pedig a középfokú végzettségűekre is – jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter június 29-én.
Becslések szerint egy harminc éve dolgozó pedagógus esetében összesen mint-egy bruttó 110 ezer forintos növekedést jelent az életpályamodellel együtt járó béremelés. Csakhogy: az emelést jelen állás szerint két részletben kapják meg az érintettek. A felét szeptembertől, a másik felét 2014. januártól. Vagy: a másik félnek a felét kapják januártól, a maradék egynegyednyi emelést meg valamikor később. Mindez bizonytalan – mondta a Heteknek Radó Péter oktatáskutató. Ráadásul az sem tudható pontosan, minek a felét kapják szeptemberben illetve később, mivel a korábbi rendszertől eltérően a pedagógusok most kevésbé kiszámítható módon a bérüket nagyban meghatározó kategóriákba kerülnek be. Korábban a végzettség és a pályán eltöltött évek után automatikusan jött a béremelés, most viszont a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársai által készített riportok is jelentős szerepet játszanak abban, ki melyik kategóriába kerül – hívta fel a figyelmet egy jelentős változásra Radó Péter.
A béremelés mellett azonban a munka terhe is nőni fog szeptember elsejétől, mivel a köznevelési törvény szerint az addigi heti 22 óráról heti 26 óráig rendelhető el foglalkozások megtartása, ám míg eddig kifizették a túlórákat, ezután nem fogják kifizetni. „Ha például egy átlagos, 2000 forintos óradíjjal számolunk, heti 4, vagyis havi 16 túlórával 32 ezer forintnál tartunk. Az ígért átlagos 110 ezer forintnak a felét, azaz 55 ezer forintot adják pluszban, ám abból le is dolgoztatnak 32 ezer forintot. Marad 23 ezer forint. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a pedagógusbéreket 2008-ban befagyasztották, az infláció viszont azóta összességében meghaladja a 30 százalékot, egyértelműen látszik, hogy reálértéken nem beszélhetünk béremelésről” – mondta a Heteknek Szüdi János oktatási szakértő, egykori oktatási államtitkár. Ráadásul a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató bizonyos esetekben a heti 26 óra felett is foglalkozások megtartására kötelezze a pedagógust – tette hozzá Szüdi.
A szakember szerint a köznevelési törvény alapján egyébként most szeptembertől egy összegben kellene megemelni a béreket, ám erre nincs fedezet a költségvetésben – mint ahogyan nincs fedezet az emelés felére sem. Mindez egybecseng Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatával, aki május végén arról beszélt, hogy nem tervezték be az idei költségvetésbe a szeptemberi pedagógusbér-emelés fedezetét, ami egyösszegű emelés esetén idén 70 milliárd forint. (Jövőre már 210 milliárddal számolnak.)
Az új rendszerben egyébként négy kategóriába fogják sorolni a pedagó-gusokat: gyakornok, pedagógus 1, pedagógus 2 , mestertanár. „Úgy néz ki, hogy a többség a pedagógus 1 kategóriába kerül, noha a pedagóguskar korfája 50-55 év. Megalázónak és sértőnek tartják, hogy az előbbrejutáshoz különféle minősítéseket kell majd megszerezni, ráadásul a minősítés sok szubjektív elemet tartalmaz” – mondta lapunknak egy fővárosi oktatási szakértő.
Az már biztos, hogy ősztől a pedagógusok terhelése nőni fog, az viszont bizonytalan, hogy valóban mindenkit érint-e, és egyáltalán mekkora mértékben érint a béremelés – összegezte véleményét Radó Péter. A szakember ráadásul azt sem tartja kizártnak, hogy a kormányzat 15-20 százalékos elbocsátással ritkítja meg a pedagóguslétszámot, hogy a rendszerből kikerülőkön megspórolt pénzből hajtsa végre a bennmaradók béremelését. Nagy a bizonytalanság és nagy az egzisztenciális félelem az érintettek körében, mert ha valakit elbocsátanak, nem tud máshol elhelyezkedni, mivel mindenki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazottja. „A rendszerváltáskor a tanárok még politizáltak, ma félnek, ezért inkább csendben maradnak” – mondta a fentebb már idézett forrásunk.
A Hetek által megkérdezett oktatási szakemberek szerint egyértelmű, hogy a béremelés a választási kampány része, hiszen a Fidesz 2010 óta adós vele: a kormányváltáskor azonnali emelést ígértek, ám abból azóta sem lett semmi.
2013. 07. 05. (XVII/27)
