Mint arról múlt heti lapszámunkban beszámoltunk, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa elsőfokú ítéletében Galambos Lajost a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A per iratanyagát pedig 2040-ig titkosították, pedig példátlan, hogy Magyarországon ilyen magas rangú politikai posztot betöltő személyt és a közhatalmi szervezet egykori vezetőit elítéljenek. Sem az érintettek, sem ügyvédjeik még nem is utalhatnak a per tartalmára, miközben mindegyikük azt állította, hogy nem értenek egyet az ítélet egyetlen szavával sem.
Mindössze a sajtóból lehet arról tudni, hogy az NBH stábjában található szivárogtatókat akarták Galambos Lajos vezetése alatt elkapni, amihez hazugságvizsgálós profilanalízist készítettek a „Cég” bázisán. A hírek szerint ezt bolgárnak álcázott orosz szakemberek végezték. Ha erről az ügyről van szó, akkor felmerül a gyanú, hogy az orosz „poligráfos szakértők” kapcsolatban állhattak nem szövetséges titkosszolgálati szervezetekkel. Mivel érdemben egyetlen információt sem erősített meg, sem nem cáfolt senki, ezért a politikusok azon vitatkoznak, hogy ha valóban kémkedés történt, akkor túl enyhe az ítélet, viszont ha nem történt ilyen bűncselekmény, csak „hanyagság”, akkor meg érthetetlenül kemény a büntetés.
Az érintettek felháborodott nyilatkozatára és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tiltakozására hivatkozva összehívták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát. Az ülés után nem kerültünk közelebb az igazsághoz, mert a titkosításra hivatkozva csak rébuszokban beszéltek a politikusok. Annyi biztos, hogy a volt titkosszolgálati vezetők ügyében született dokumentumok titkosságának feloldását kéri az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatójától. A testület levélben kéri az ügyben első fokon eljáró Debreceni Törvényszék bíráját, hogy tegye lehetővé a bizottság számára a betekintést az iratokba. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az ülés után azt mondta: a bizottság egyhangúlag szavazta meg, hogy az AH főigazgatója vizsgálja felül, mennyire indokolt az ügy titkosításának fenntartása.
2013. 07. 19. (XVII/29)
