Azerbajdzsán
Magyarország Azerbajdzsánra úgy tekint, mint az európai energiabiztonság egyik legfőbb garanciájára. A baltás gyilkos kiadatásán túl a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményei közé sorolható a bakui Magyarok Háza megnyitása, valamint a két ország közötti közvetlen repülőjárat megindítása. A kormány szerint a magyar cégek számára perspektivikus terület az infrastruktúra fejlesztése (így az út-, vasút- és a hídépítés), a várostervezésbe való bekapcsolódás, az energiaipari együttműködés, a közlekedési gépgyártás, a vízgazdálkodás, a gyógyszeripar és az orvostechnikai ágazatok, a mezőgazdaság területén pedig a vetőmag-, illetve élőállat-export és a technológiakivitel. A két fél tárgyalt a turizmusban és a bankszektorban rejlő együttműködési lehetőségekről is.
Az EU szerint az ellenzék erőszakos elnyomása visszaesést jelentett az azeri demokratizálódás terén. A szólásszabadság és a gyülekezési szabadság helyzete romlott, gyakoribb a független újságírókkal szemben elkövetett zaklatás és erőszak. A kormány továbbra is bebörtönzi azokat, akik kritizálják politikáját, gyakran számolnak be kínzásokról, főként rendőrségi őrizet alatt. A nem engedélyezett tüntetésekért – amelyeket gyakran erőszakkal oszlatnak szét – három év börtön és tízezer dollár büntetés jár. Annak ellenére, hogy a kormány azt hirdeti, hogy toleráns, az azerbajdzsáni vallásszabadság helyzete egyre romlik. Vallási szervezeteket zárnak be, a hitüket gyakorlókra gyakran szabnak ki pénzbírságot, amelyek mértéke egyre nő. A regisztrált vallási csoportok tevékenységét is szigorúan szabályozzák.
2013. 07. 05. (XVII/27)
