hetilap

A kormánypárti sajtót és médiát figyelve – ide sorolható a közmédia is – egyértelmű, hogy a Fidesz Bajnai Gordont veszélyesebb ellenfélnek tekinti Mesterházy Attilánál, az MSZP elnökénél. Az előző miniszterelnöknek már-már külön rovatot szentel a Magyar Nemzet, a köztévé Híradója is minden lehetőséget megragad a volt miniszterelnök cinkelésére, a Fidesz szóvivői szinte naponta közölnek valamilyen negatív hírt róla. Bajnai lejáratásáról valószínűleg tavaly októberi visszatérése másnapján döntöttek, legalábbis erre utal, hogy januártól elindulhatott az „Együtt tették tönkre az országot” kampány. Legutóbb a Fidesz jelentős energiát mozgósított, hogy meghekkeljék Bajnaiék Felcsútra tervezett médiabejárását, melyben az ellenzéki politikusok az Orbán Viktor szülőfalujában (alig kétezer lelkes faluban milliárdos presztízsberuházások) zajló szürreális világot próbálták bemutatni. Az Együtt–PM kisbuszát azonban mindenhol libás (pontosabban kacsás) tüntetők várták, és a helyi fideszes politikusok is Bajnait kritizáló – az országos fideszes kommunikáció nyelvezetét használó – nyilatkozatokat tettek.       
Általánosságban elmondható, hogy mindig a veszélyesebb ellenfelet támadják – válaszolta kérdésünkre a Haza és Haladás egyik meghatározó háttérembere, amikor azt firtattuk, szerinte miért nem a jóval nagyobb támogatottságú MSZP elnökét, hanem a közvélemény-kutatások alapján inkább közép- vagy kispártnak tekinthető Együtt–PM első vezetőjét éri karaktergyilkossággal felérő támadássorozat. (A Medián legfrissebb mérése szerint a teljes népesség körében az MSZP 14, míg az Együtt–PM 6 százalékon áll.)
Az Együtt–PM minapi háttérbeszélgetésén közölt elemzés alapján nem meglepő, hogy a kormánypártok Bajnai Gordont támadják.
A „Ki lenne alkalmasabb miniszterelnöknek?” kérdésre adott válaszok tekintetében Orbán és Bajnai fej-fej mellett áll, míg Mesterházy Attila némileg leszakadva követi őket. Ráadásul a Bajnai-kormány jelenlegi megítélése lényegesen jobb, mint 2011-ben volt, és lényegesen jobb, mint a második Orbán-kormányé: utóbbi csak a Fidesz szavazóinál vezet, az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok többre értékelik a „válságkezelő kormány” egyéves munkáját. „Köztudott, hogy a Fidesz mindent és mindenkit rendkívül precízen mér. Ha Bajnai lejáratására több százmillió forintot áldoz, az egyértelműen jelzi, mindaddig őt tartják a fő ellenfélnek, míg az ellenzék nem nevez meg valaki mást miniszterelnök-jelöltnek. Ha, mondjuk, Mesterházy lenne a közös listavezető, onnantól kezdve ő kapná azt, amit most Gordon” – vélekedett forrásunk.
Bajnai egyébként meglepően jól bírja a támadásokat: „Miniszterelnöksége idején már volt alkalma hozzászokni, és egyébként is kevésbé lobbanékony természetű, mint például Gyurcsány Ferenc” – mondta lapunknak egy olyan ellenzéki háttérember, aki mindkét ex-kormányfővel dolgozott együtt.
A mérések szerint a negatív kampány lényegében csak a Fidesz és a Jobbik támogatóira hatott, az ellenzéki oldalon nincs számottevő hatása. Mondhatni, a Fidesz a saját tábora egybetartására és választói preferenciájának megőrzésére tudja alkalmazni a „bajnaizást”. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi hetekben Bajnai Mesterházy mögé csúszott a Medián népszerűségi listáján, hisz a jobboldali táborban a Fidesz negatív kampányának hatására ma Bajnait tekintik a fő ellenségnek, derült ki a már említett háttérbeszélgetésen. (Az utolsó hónapban egyébként mind Bajnai, mind Mesterházy, és Orbán Viktor megítélése is javult, a Mediánnál a miniszterelnök 39, a szocialisták elnöke 36, míg az Együtt–PM vezetője 34 százalékon áll.)
A kutatások alapján az Együtt–PM szövetség a teljes lakosság körében 6-7 százalékon áll, ami 500, legfeljebb 550 ezer szavazót jelent. Az adatokból az is látszik, hogy Bajnaiék színre lépése óta az MSZP nem gyengült, ami azt jelenti, hogy az új formáció – legalábbis a saját értékelésük szerint – döntően nem a szocialistáktól csábított el szavazókat. Támogatóinak fele „új szavazó”, vagyis olyan választó, aki korábban jobboldali vagy bizonytalan volt, a másik fele a demokratikus ellenzék valamelyik pártját támogatta: egykori SZDSZ-szavazó, DK-, illetve LMP-támogató.
A Bajnai elleni össztüzet magyarázza a volt kormányfő stábja szerint az a mérés is, mely szerint az úgynevezett „aktív bizonytalanok” között jelentősek az Együtt–PM tartalékai. Az elmúlt hat országgyűlési választás tapasztalatai alapján az látszik, hogy Magyarországon a nyolcmillió szavazásra jogosult közül 5-5,5 millió polgár járul az urnákhoz. A fennmaradó 2,5-3 millió honfitársunk kétharmada nem szavaz: a maradék egymilliót nevezik aktív bizonytalannak. Ők azok, akik kívánnak szavazni, de még nem tudják, vagy nem akarják megmondani, kit támogatnak. Bajnai Gordonék stábja úgy kalkulál, hogy ebből az egymillióból mintegy 700 ezer szavazót képes megnyerni a demokratikus ellenzék, ennek nagyobb részét pedig az Együtt–PM hozhatja el.    
„Ha abból indulunk ki, hogy a Fidesz nagyjából az összes szavazó 30 százalékának támogatását bírja, míg a demokratikus ellenzék összesen nagyjából 25 százalékon áll, akkor az aktív bizonytalanokkal együtt döntetlenközeli az állás” – vélekedett a már idézett kampányszakember, és azt is hozzátette, hogy a Fideszt valamiért rendre felülmérik a közvélemény-kutatók.  
Bár az MSZP és az Együtt–PM közötti tárgyalásokon még nem jutottak el a közös miniszterelnök-jelölt kérdéséig, a Fidesz felső vezetéséből származó értesüléseink szerint a nagyobbik kormánypárt döntéshozói arra számítanak, hogy a hónapok óta zajló egyeztetések végén úgyis Bajnai Gordon lesz a befutó. „Addig fogja zsarolni az MSZP-t, míg eléri, amit akar” – mondta egy befolyásos kormánypárti politikus, és bár a megfogalmazás nem túl hízelgő Bajnaira nézve, mindazonáltal magyarázza, miért az előző miniszterelnököt támadja kitartó vehemenciával a kormányoldal.  
Egy másik jobboldali forrásunk pedig azt fejtegette, hogy azért igyekeznek „kilőni” Bajnait, mert az ő kiesése egyben a baloldal gyengeségét mutatná, ha ugyanis elbukik Bajnai, akkor az – még ha riválisok is – az MSZP esélyeit is rontja. Egyébként – amint azt informátorunktól megtudtuk – a Fideszben többet és nagyobb hatást vártak Bajnaitól, kissé meglepte őket az Együtt szerintük gyenge eredménye, és a mozgalom lendületének gyors kipukkadása. Egyébiránt érzelmi szempontból is tudnak azonosulni Bajnai „karaktergyilkolásával”, mert benne Gyurcsány Ferenc egykori gazdasági miniszterét látják, aki ugyanabból „a sajátos privatizációból meggazdagodott KISZ-es akolból” érkezett, mint az elődje, a DK-elnök.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek