Akárhogy is történt, azt nem nagyon kell bizonygatni, hogy a jelenlegi kormányzat kiemelt figyelmet fordít a labdarúgásra. A kétharmados többség 2011-ben szavazta meg a sportcélú társasági adókedvezményről szóló törtvényt, a TAO-t. Ennek értelmében a vállalatok adójuk bizonyos százalékával támogathatják a látványsportokat, a labdarúgást, a kézilabdát, a jégkorongot, a kosárlabdát. A legtöbb pénzt természetesen a focira ajánlották fel. A legnagyobb összeget, 2,8 milliárd forintot a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta, ami nyilvánvalóan összefüggésben áll azzal, hogy az idén az NB1-be feljutó helyi fociakadémiát Orbán Viktor alapította. A további kedvezményezettek lényegesen kevesebb, de így sem elhanyagolható mennyiségű támogatásban részesültek: a magyar bajnok Győr, az FTC és a Honvéd együttvéve 630 millió forintot kaptak.
Kérdés, hogy a költségvetési pénzek labdarúgásba történt átcsoportosítása ellentétben áll-e Orbán Viktor korábbi nyilatkozatával, illetve, hogy a magyar gazdaság és társadalom ismert helyzetében reális-e ilyen mértékű állami szerepvállalás.
„A profi labdarúgásra nem szabad, az iskolai sportra, az utánpótlás-nevelésre viszont kell költségvetési pénzt költeni” – nyilatkozta 2010 januárjában Orbán Viktor.
2013. 07. 19. (XVII/29)
