Tavaly szeptemberben még különösebben nem volt érzékelhető, hogy bevezették az új köznevelési rendszert, idén ősztől már annál inkább megtapasztalja ezt szülő, gyermek és pedagógus egyaránt. Ennek előszele a tankönyvmizéria, a KELLO révén államosított tankönyvellátás, melynek következtében az iskolák vagy várják még a könyvcsomagokat, vagy – immár bevettnek számító társadalmi munkában – éppen átcsomagolják a hibás szállítmányokat.
A közoktatási rendszer teljes központosításával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak való alárendelésével, az új NAT és a hozzá kapcsolódó kerettantervek bevezetésével az 1., 5. és 9. évfolyamokon felmenő rendszerben építik ki az eddigitől merőben különböző, a rendszerváltás előttihez azonban so k tekintetben hasonló új, totálisan államosított köznevelési rendszert.
„A legnagyobb problémának az elképesztő információ-hiányt látom. A szülők a változásokkal kapcsolatban semennyire nem lettek tájékoztatva, igaz, maguk a pedagógusok sem különösebben: ők is most kezdenek rádöbbenni arra, hogy mi vár rájuk, ezt jól tükrözik a százezres nagyságrendű megkereséseink is” – számolt be lapunknak Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének (ESzMaE) elnöke, akivel végigvettük a családokat érintő legjelentősebb változásokat az idei tanévben. A kezdetet az önkormányzati iskolák januári államosítása jelentette, ami gyakorlatilag működésképtelenné tette az intézményeket, de a szülők ebből még nem sokat érzékelhettek, a pedagógusok elhivatottságának köszönhetően, akik minden kérdést megoldottak valahogy.
2013. 08. 30. (XVII/35)
