„Eddig se volt túl nagy a társadalmi mobilitás, de a felsőoktatás jelenlegi átalakítása tovább csökkenti azt. A hátrányos helyzetű fiatalok legnagyobb eséllyel az elsőgenerációs képzésekre tudnak bejutni, ilyenek a mérnöki, egészségügyi, agrár, esetleg pedagógus szakok. A nagy egyetemek magas ponthatárú szakjai – orvos, jogász, gazdasági képzések – már hosszú ideje a többgenerációs elit értelmiségi-képzés színterei, bár az éltanulók egyre inkább külföldi egyetemeket választanak. A hátrányos helyzetűeknek marad még az a lehetőség, hogy mindkét diákhitelt felvéve bejussanak fizetős képzésekre, de ők szánják rá magukat a legkevésbé arra, hogy diploma után egy ötmilliós hitellel kezdjék a pályát” – fejtette ki kérdésünkre Szabó Andrea szociológus.
Az ifjúságkutató hozzátette: az elitképzés továbbra is elég zárt, a szülők iskolázottságának és anyagi helyzetének függvénye. A kasztosodás jele, hogy az alapképzéseken a hallgatók fele, a mester- és doktori képzéseken pedig a 70 százaléka diplomás szülők gyereke. A diplomások csemetéi leginkább egyházi és állami egyetemekre járnak, míg az alacsonyabb végzettségűek utódai elsősorban főiskolákon tanulnak tovább – derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) kutatócsoport 2013-ban készített jelentésének legfrissebb adataiból.
Az általános iskolát végzett szülők gyermekei az utóbbi évtizedben kiszorultak a felsőoktatásból, s a társadalmi szelekció már az általános iskolában elkezdődik. A nyolc általánost végzett felmenők utódai a hallgatók mindössze 4 százalékát teszik ki. A helyzetet súlyosbítja a 16 éves tankötelezettségi korhatár, valamint az a kormányzati törekvés, amely az érettségit adó középiskolák helyett a szakiskolákba tereli a fiatalokat. A továbbtanulást illetően a legmeghatározóbb a családi háttér, ezen belül is az apa végzettsége, valamint a lakhely. Ezerszer nagyobb családi erőfeszítés kell ma ahhoz, hogy valaki egy kisebb településről bejusson a felsőoktatásba, mint a fővárosból – mondta el az ifjúságkutató, leszögezve, hogy különösen nehéz helyzetben vannak a roma fiatalok. Civil szervezetek becslései szerint a romák 10 százaléka jut el az érettségiig, 1 százaléka az egyetemig, míg a nem roma népesség körében 49 százalékuk érettségizik le és közülük további 19 százalék szerez diplomát.
2013. 08. 16. (XVII/33)
