A z NVI május végén kinevezett elnökének frappáns mondatára az ellenzéki pártok és aktivisták részéről érkező reakciók csupán egyetlen kérdésben tértek el egymástól: az egyik tábor szerint az emberekben lehet bízni, a szavazatmaximalizáló politikusainkban már kevésbé; míg a másik tábor amellett kardoskodott, hogy tulajdonképpen az emberekben sem tanácsos bízni, hiszen tapasztalataik szerint alig pár ezer forintért százával, avagy ezrével találni szavazólapjuktól örömmel megváló választópolgárokat – a határ mindkét oldalán.
„A levélszavazás természetéből adódóan magában rejti a csalás lehetőségét. Abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy aki levélben szavaz, nem a fülke magányában ikszel, és nemcsak egy-két percig van a birtokában a szavazólap, hanem napokig. Ebből óhatatlanul következik, hogy feljogosítva érezheti magát a rokon, a szomszéd, a barát, rosszabb esetben pedig a pártaktivista, hogy a jelenlétében töltsék ki a szavazólapot” – foglalta össze lapunk kérdésére a rendszer alapvető hiányosságait László Róbert. A Political Capital választási szakértőjének véleménye szerint ezzel a módszerrel a csalás új szintre lép, mivel a levélben kiküldött szavazólapokat már jóval korábban kézbesítik, így nem feltétlenül kell a választások napjára koncentrálni, hanem már az azt megelőző napokban is lehetőség van a visszaélések „tető alá hozására”. Fontos különbség továbbá, hogy az események ezúttal az ország határain kívül zajlanak, nehezebb az ellenőrzés, s így kisebb a lebukás kockázata is.
Nem ez volt egyébként az NVI vezetőjének első olyan megnyilvánulása, amely vihart kavart. A hónap elején az ellenzék egyszer már kérdőre vonta Pálffy Ilonát a határon túli magyarok levélszavazatai kapcsán, aki akkor úgy fogalmazott: „a külképviseleteken egy urnában gyűjtik a szavazatokat, ahol igazolás nélkül bedobhatják akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzulátusra”. Az Együtt-PM Szövetség az eset kapcsán úgy fogalmazott: a kormány képtelen garanciákat adni a voksolások tisztaságára, egyúttal felszólították a kabinetet arra, hogy ne trükközzön a választásokon, és ne használja fel politikai játszmájához a külhoni magyarságot.
Keményebben fogalmazott a Hetek kérdésére az MSZP. „A választási eljárási rendszer a Fidesz egy rosszul sikerült fércmunkája, tele problémás ügyekkel, kezdve a választókerületek átalakításától az új, vitatott kompenzációs mechanizmusokig. A sok probléma közül a levélszavazás kérdése csak az egyik” – mondta Molnár Zsolt. A szocialisták budapesti elnöke szerint külön veszélyfaktort jelent, hogy bár Európa-szerte létező intézményről van szó, még sincsenek kétoldalú megállapodások az érintett államok között a lebonyolításról. A politikus azt is kifogásolta, hogy a törvény indokolatlanul tesz különbséget a külföldön dolgozó, magyar lakcímmel rendelkező, de nem kettős állampolgárok, illetve a határon túl élő kettős állampolgárok között. Előbbi csoport kizárólag a külképviseleteken adhatja le szavazatát. Mivel az elmúlt években többszörösére nőtt a külföldre költözött magyarok száma, Molnár indokoltnak látná, ha megfelelő garanciák mellett erre a csoportra is kiterjesztenék a levélszavazás rendszerét.
Nem egyszerű feladat megismerni a kialakult vitáról a kormány álláspontját. Az igazságügyi minisztérium és a miniszterelnökségi titkárság egymásra mutogatott, ha azt kérdeztük, ki illetékes a témában nyilatkozni. Nem számítva a nyári szabadságolások miatt szintén elérhetetlennek bizonyuló fideszes és KDNP-s politikusokat, nagyjából az ötödik lépésben sikerült mikrofonvégre kapni – a választási irodát. Megkeresésünkre az NVI egyébként újfent a választópolgárok személyes felelősségét húzta alá a levélszavazatok kapcsán. „A levélben szavazás tisztasága – ellentétben a szavazóhelyiségben történő szavazással, ahol elsősorban a szavazatszámláló bizottság feladata a szavazás törvényességének biztosítása – a választási szervek és a választópolgár együttes felelőssége” – mondta el a Heteknek Listár Dániel. A szervezet sajtófőnöke szerint a szavazóktól elvárható, hogy felelős magatartást tanúsítsanak a szavazólap kitöltésekor, márpedig ez esetben „gyakorlatilag nem lehetséges azzal visszaélést elkövetni”.
A lapunk által megkérdezett elemző szerint, a felmerülő kétségek miatt elképzelhető, hogy hosszú távon is életképes, új rendszer születik, de mindenképpen át kell esni néhány botrányon és visszaélésen, hogy a szükséges finomhangolásokat meg lehessen ejteni. „Attól tartok, hogy a levélszavazatok kérdéséből még komoly felfordulás lesz, de inkább az általános bizalmatlanságból adódóan” – mondta László Róbert, aki ugyanakkor nem tartotta teljesen kizárhatónak egy legrosszabb forgatókönyv megvalósulását sem, azaz a tömeges visszaéléseket. „Visszaélésre bőven van lehetőség, de mivel az új választási rendszerben a külhoni voksok eleve keveset nyomnak a latban, hatékony csaláshoz százezres nagyságrendben kellene nem tiszta szavazatokat begyűjteni, ami azért nem valószínű” – fogalmazott, hozzátéve, hogy jelen pillanatban ugyanúgy veszélyes azt állítani, hogy minden a legnagyobb rendben, a törvény mindent megold, mint azt, hogy a határainkon túl fogják elcsalni a választásokat.
2013. 08. 16. (XVII/33)
