„Csendes generációként” jellemezte Székely Levente szociológus a mai 15–29 éves korosztályt, utalva ezzel a két világháború közti, szintén csendesként emlegetett ifjú nemzedékre azon a rendezvényen, amelyen a Magyar Ifjúság 2012 című kutatás tanulmánykötetét mutatta be a Kutatópont Kft. Mint a kutatási igazgató elmondta, a mai ifjúság annyiban hasonlít dédszülei fiatalságára, hogy egy alapvetően konform, szülei értékrendjét és a fennálló rendet elfogadó nemzedék, amely viszont egykori elődeitől eltérően rendkívül bizalmatlan a társadalmi intézmények iránt. Ez a bizalmatlanság – akárcsak a társadalom egészében – egyre nő, így már a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vagy a helyi polgármester intézménye iránt is elutasítóakká váltak a fiatalok. További jelentős visszaesés történt a bankok, a parlament és az egyházak eleve negatív megítélésében. A kormányzat iránti bizalom, amely 2004–2008 között került mélypontra, és egyben a legutolsó helyre a rangsorban, szintén tovább csökkent.
Székely Levente a kutatás legfontosabb eredményei között a konformitás mellett a fiatalokra jellemző bizonytalanságot és passzivitást emelte ki. Az egész társadalomra jellemző atomizáltságot, passzivitást támasztja alá a civil aktivitás szinte teljes hiánya, az apolitikusság, a mozgásszegény életmód vagy a képernyő előtt töltött szabadidő. A bezárkózó, tévéző életmód, ami korábban inkább a huszonéves vidéki fiatalokra volt jellemző, általánossá vált: a 15–29 évesek 85 százaléka hétköznap, 76 százaléka hétvégén is otthon tölti szabadidejét, és leggyakrabban számítógépezik vagy tévézik.
A társas cselekvés színterei jórészt az online szférára szűkültek le: a fiatalok mindössze 1-2 százaléka látogat gyakran kocsmát, mozit, színházat, klubot vagy plázát.
2013. 09. 20. (XVII/38)
