Felülvizsgálták a különböző kitüntetések alapján járó kommunista nyugdíjpótlékok ügyét, így augusztustól 142-en nem kapják már meg ezeket a juttatásokat – jelentette be a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a napokban. Rétvári Bence a sajtótájékoztatón alapvetően arról beszélt, hogy a kormány idén 2,5 milliárd, jövőre 3,5 milliárd forintos keretet biztosít a kommunista diktatúra idején tartós szabadságvesztésre ítéltek nyugdíj-kiegészítésére. Ennek mentén említette meg a kommunista nyugdíjpótlékok megvonását, amely ellen – mint mondta – az érintettek közül csak tucatnyian éltek jogorvoslati lehetőséggel.
A téma azért is érzékeny a Fidesz számára, mert a kommunista „luxusnyugdíjak” ügye a Jobbik témája volt, amit azonban sikerült kiszervezniük a szélsőjobboldalról. A tavaly nyáron megalkotott jogszabály szerint a pótlékokat azoktól – illetve azok özvegyeitől – vonják meg, akik 1945 és 1949 között közreműködtek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában; szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban; 1948 és 1990. május 1. között titkosszolgálati tevékenységet folytattak.
Azok sem kapnak ilyen juttatást tovább, akik az 1948 és 1990. május 1. közötti időszakban betöltött állami vezetői tisztségük és az abban végzett tevékenységük, valamint a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztségük és az abban a tisztségben végzett tevékenységük miatt érdemtelenek a juttatásra.
Hogy kiket érint a megvonás, azt egy szakértői bizottság határozta meg, amely összesen 142 nevet gyűjtött össze. Közülük 112 személy titkosszolgálati tevékenység miatt, a többi 30 pedig egyéb jogcímeken veszítette el a nyugdíj-kiegészítést, amely azonban mindössze 8-16 ezer forint havonta. (Bár voltak olyan elképzelések, amelyek sokkal jobban megcsonkították volna ezeket a juttatásokat.)
Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy valóban luxusnyugdíjakat kapnak-e az egykori kommunista funkcionáriusok, és ha igen, akkor ez az alacsony összegű megvonás biztosan a legjobb módja-e az erkölcsi elégtételnek. Az is kiderült, hogy nincsenek 800 ezres kommunista nyugdíjak. Noha szenzitív adat, ezért a nyugdíjfolyósító intézet nem adhatja ki, de Biszku Béla (képünkön) – és más kommunista vezető – sem rendelkezik extrém kimagasló nyugdíjjal. Úgy tudni, hogy körülbelül 150 és 250 ezer forintos (az özvegyi járulékkal együtt) nyugdíjjal rendelkezhet az a pár tucat volt vezető, akikre a médiában hivatkozni szoktak. A kormánypártok soraiban felmerült, hogy a minimálnyugdíjra vagy annak kétszeresére csökkentsék az ő járulékukat, de ennek elérése jogilag ingoványos lenne.
Simonovits András nyugdíjszakértő lapunk érdeklődésére elmondta: technikai okokból 300 ezer forintnál nem nagyon lehet magasabb egy öregségi nyugdíj. Szerinte az egész ügy „bolhacirkusz”, amely egyedül a Fidesz választási érdekeit szolgálja. „Tegyük fel, hogy mind a másfél száz embernek a teljes nyugdíját megvonják. Amennyit ezzel spóroltak volna, annak Orbán Viktor a háromszorosát elköltötte, amikor levelet írt mindannyiunknak” – fogalmazott a szakértő, feltéve a kérdést, hogy ha az erkölcsi elégtétel volt a cél, akkor vajon miért nem 2010-ben hozták meg ezt a döntés. (S. I.)
2013. 09. 06. (XVII/36)
