A kormány 2011 tavaszán hozta létre a Tom Lantos Intézetet, s nem meglepő módon, a Jobbik kivételével valamennyi parlamenti párt támogatta ötletét. Ügyeltek azonban a kormánykritikus szakértő értelmiség beszivárgására, és az intézmény társelnökének Gál Kinga Fideszes EP-képviselőt delegálták. A képviselőasszony egyben a Wass Albert Védnöki kör tagja is, aki pár éve leleplezte a nácibarát, háborús bűnökkel vádolt író országszerte szaporodó mellszobrainak egyikét. Az Intézet legelső, „Demokrácia és emberi jogok” című rendezvénye nemzetközi botrányba fulladt, miután egy olyan egyiptomi politikust is vendégei között tudhatott, aki a Washington Times tudósítójának jelenlétében gyermekmesének nevezte a holokausztot és Anna Frank naplóját, továbbá a WTC elleni muszlim terrortámadást a CIA és a Moszad számlájára írta.
Talán ez a fiaskó hagyott olyan mély nyomot az intézet vezetőiben, hogy az európai antiszemitizmusról szóló parlamenti konferenciánál már nagyon ügyeltek a vendégkörre. Eleinte bárki regisztrálhatott, ám ki tudja, milyen sugallatra, váratlanul meghíváshoz kötötték a részvételt, és több antifasiszta polgárjogi aktivista (például Garai-Édler Eszter – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Hanti Vilmos – MEASZ és FIR elnök stb.) újbóli bejelentkezését utasították el helyhiányra és az esemény politikamentességére való hivatkozással. Ha már a vendégek közé sem, mennyivel inkább a konferencia szónokai közé nem fértek be az antiszemitizmus és a holokauszt jeles hazai kutatói, pláne, ha az elmúlt években bármilyen kritikával illették a kormány Horthy-korszakhoz való viszonyát. Az egyetlen elismert szaktekintély, akivel kivételt tettek, prof. Kovács András, a CEU zsidó tanulmányok programjának vezetője volt. A politikai szempontú szelekcióból persze szintén vihar kerekedett, melyet a Tom Lantos Intézet igazgatója úgy kívánt fedő alatt tartani, hogy egy sebtében összehívott sajtótájékoztatón bejelentette az embargó feloldását. Mint utóbb kiderült Bíró Anna-Mária döntését komoly nemzetközi (USA, Izrael, Franciaország stb.) nyomás befolyásolhatta. Ettől azonban sem a felszólalók összetétele, sem a vallásközi párbeszéd szekcióba meghívott egyházak (katolikus, református, evangélikus, zsidó) listája nem változott.
A rendezvénykétség kívül legígéretesebb duója Orbán Viktor miniszterelnök és Jair Lapid pénzügyminiszter lettek volna, ha előbbi lábműtéte nem lép közbe. A kormányfő egészségi állapotáról szóló szűkszavú kommünikék alapján azt sejthetné az ember, hogy egy hétvégi sportbaleset kényszerítette műtőasztalra Orbánt, ám értesüléseink szerint sérülése már több hetes. Vagyis nem ambuláns beavatkozás akadályozta nyitóbeszédének megtartásában… Természetesen felmerülhet a véletlen egybeesés lehetősége, ám ez esetben sem érthető, hogy a diplomáciában szokatlan – szakértők szerint modortalanságnak számító – módon izraeli vendégét erről csak az utolsó pillanatban értesítették.
A Kneszet egyik legbefolyásosabb politikusa parlamenti beszédében megemlékezett a Budapest náci megszállását tizenévesen átélő apjáról, Tomi Lapid egykori izraeli miniszterelnök-helyettesről, és mint mondta, Tom Lantos egykori amerikai képviselővel együtt munkásságuk azt üzeni számunkra, hogy sosem szabad feladni az újra és újra megjelenő antiszemitizmussal szembeni küzdelmet. A magyar állam is felelős volt a holokausztért – jelentett ki a kormányfő helyére beugrott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, felidézve, hogy az ő nemzedéke még azt tanulta az iskolában: nem a magyar állam, hanem „egy elkülönült emberfaj”, „a Horthy-fasiszták” voltak felelősek a holokausztért. Miután többet is felsorolt a holokauszt áldozatainak kárpótlása és a magyarországi zsidó közösség emlékeinek megjelenítése érdekében hozott kormányzati intézkedések közül, kitért a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékévre is. A múlt feltárása közben a jelenről sem szabad elfeledkezni – tette hozzá, és jelezte, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton listázós beszéde után szigorították a házszabályt, és szűkítették a parlamenten belüli szólásszabadságot, hogy ne lehessen gyűlöletet szítani az országgyűlésben. „Nem engedhetjük meg – a múlt felelősségének tudatában –, hogy az antiszemitizmus megerősödjön Magyarországon” – zárta gondolatait a tárcavezető.
Az ATV Egyenes Beszédének vendégeként Sam Grundwerg arról beszélt a konferencia kapcsán, hogy Navracsics miniszter úr beszéde szimbolikus jelentőségű volt, és valóban együtt kell feltárni az antiszemitizmus mögött húzódó társadalmi, gazdasági okokat ahhoz, hogy megfelelő megoldásokat találjunk a kezelésére. A Zsidó Világkongresszus izareli elnöke a neonácizmussal szembeni kormányzati beavatkozás lehetőségeire példaként a görögország Arany Hajnal szélsőjobboldali párt vezetőinek minapi letartóztatását említette. Utalt szervezetük jeruzsálemi sátorok ünnepén megtartott konferenciájára, amelyben Ronald S. Lauder az arab országok keresztény kisebbségei melletti kiállásra buzdította a világ zsidóságának vezetőit.
Üzentek az antifasiszták
A Tom Lantos Intézet „A titokzatos konferencia (Hetek, 2013. október 4.)” című cikkel kapcsolatos pontosításai