Két nappal az ’56-os forradalom évfordulója előtt írta alá az Országházban tartott ünnepség keretében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi megállapodás módosítását. Előbbi kiemelte: a megállapodást azért kellett módosítani, mert a jogszabályi környezet alapvetően megváltozott, így például változott az alaptörvény, az egyházügyi törvény, az oktatási törvények és több adójogszabály is. Az apostoli nuncius pedig arról beszélt ünnepi köszöntőjében, hogy az „egyház nem kér magának privilégiumokat, csupán nyugodt körülmények között szeretné folytatni évezredek óta zajló nevelő és szociális tevékenységét”. Mint Semjén Zsolt elmondta, a megállapodást törvényjavaslat formájában nyújtják majd be az Országgyűlésnek, és pontos szövege is csak onnantól lesz teljes egészében megismerhető (most semennyire sem megismerhető). Ezúttal azonban biztosan nem kell majd két évet várnia a katolikus egyháznak – miként 1997-ben – a ratifikálásra, hiszen a konkordátum súlyos milliárdokat tartalmazó tételei közvetlenül is érintik hazánk 2014-es költségvetését.
A jeles eseményen részt vevő notabilitásoknak az egyeztetési folyamatban betöltött valódi szerepe a magyar sajtóból nem derült ki elég plasztikusan. A vatikáni–magyar vegyes bizottság összetétele ugyanis annyiban azért eltér a nemzetközi szerződéseknél megszokottaktól, hogy – az apostoli nunciust leszámítva – mindkét oldalon magyar szereplők foglalnak helyet. A magyar államot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hölvényi György, Rétvári Bence, Hoffmann Rózsa, Soltész Miklós, Németh Zsolt, Naszvadi György államtitkárok, valamint Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja képviselte; míg a Szentszéket Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, továbbá a Magyar Püspöki Konferencia számos tagja, valamint Tóth Tamás, a római Pápai Magyar Intézet rektora.
A Vatikáni Rádió tudósítása szerint a mostani megállapodás hét cikkelyből és három függelékből áll, és a ma is érvényben lévő 1997-es szerződést veszi alapul, ahhoz képest állapít meg módosításokat. Kitér az iskolai hitoktatásra, a katolikus felsőoktatási intézmények, az egyházi tulajdonban lévő műalkotások és műemlékek restaurálásának és megőrzésének költségterheire. A kormányfő egyházi diplomáciával megbízott helyettese ezt úgy foglalta össze, hogy Magyarország a jövőben az államival azonos módon biztosítja a katolikus egyházi intézmények (ideértve a római Pápai Magyar Intézetet is) finanszírozását, továbbá megnyugtatóan rendezi az adó egy százalékának kérdését. Utóbbit a hírek szerint úgy, hogy a bejegyzett egyházak akkor is megkapnák az összes személyijövedelemadó-bevétel egy százalékát, ha az egyházak részére felajánlott összeg végeredménye ennél kevesebb. (Ezzel az állam tulajdonképpen figyelmen kívül hagyja az adófizetők önkéntességét.)
2013. 10. 31. (XVII/44)
